Az ügyben a nyomozást egyébként a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság végzi.
Guliga György plébános ellen csalás bűntettének alapos gyanúja miatt folyik eljárás.
A plébánia alperesként a fizetési meghagyások ellen időben az ellentmondás jogával
élt. A végzés indoklása szerint az ellentmondások szabályszerűek, ezért a bíróság
a fizetési meghagyásról szóló végzést hatályon kívül helyezte. A keddi tárgyaláson
huszonhat felperes képviseletét látta el két védőügyvéd.
Egyikük a tárgyalás elején személyiségi jogokra hivatkozva a sajtó kizárását kérte,
ám a bírónő nem rendelt el zárt tárgyalást, bár tévéfelvételek és fényképek
sem készülhettek a teremben. A meghallgatott felperesek többsége különböző összegeket,
(amelyek pár százezer forinttól egymillióig is terjedtek) adott kölcsön a Guliga György
vezette plébániahivatalnak. A pénzt kölcsönzők egy része soha nem látta és nem is
ismerte az atyát. A plébánia két alkalmazottja, illetve egy pénzügyi ellenőrzéssel
megbízott személy képviselte a befektetőt. Az 1996 és 1997 július 31-e között
lezajlott ügyletekről (Guliga Györgyöt 1997. július 31-ével helyezték el Békéscsabáról)
kölcsönszerződést írtak a plébánia hivatalos helyiségeiben – tanúk aláírásával
is hitelesítve azokat.
Vélhetőleg ezen időszak alatt a már említett felpereseken kívül többen is kölcsönökkel
támogatták az egyházi hivatalt. A kamatok évi 36 százalékos haszonnal kecsegtettek.
A felperesek elmondták, hogy hallottak a megyeszékhely katolikus plébániájának
befektetési akciójáról, mely számukra igen előnyösnek ígérkezett. A kölcsönökkel
egyházi célokat (iskolafenntartást, templomfelújítást, olajsajtolót, kirándulásokat)
támogathattak volna. A keddi tárgyalásra Guliga Györgyöt tanúként idézték be. A bírónő
tájékoztatta jogairól a tanút, miszerint nem köteles vallomást tenni, ám ő mégis
megtette azt. Tekintettel arra, hogy az ellene indított eljárás nyomozati szakasza még
nem zárult le, a tanúvallomást nem ismerhetjük.
Az alperes jogi képviselője elfogultsági kifogást jelentett be, ezért a polgári
peres eljárás a megyei bíróságon folytatódik majd – egy későbbi időpontban. A
tartozás öszszege egyes becslések szerint 97 júliusában 30 millió forint körül
mozgott. Guliga atyát ekkor helyezte el a békéscsabai plébániáról a Szeged-Csanád
megyei püspök, Gyulay Endre. Ez az összeg a kamatokkal együtt ma már meghaladja a százmillió
forintot. Egyes forrásokból azonban az derül ki, hogy még több, mint négyszázan szálltak
be ebbe a rendhagyó piramisjátékba. Az ügy a bíróságon folytatódik tovább.
1998. 09. 26. (II/39)
