A héten megkezdődtek a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások a
közalkalmazotti bérek jövőre esedékes emeléséről. Kerben Gábor, a több
szakszervezetet tömörítő Liga képviseletében lapunknak elmondta: a közalkalmazotti
bértábla problémája az, hogy nem tartalmaz semmilyen, a munka minőségére vonatkozó
elemet. Az idén ugyan bevezették a minőségi keresetkiegészítést, amit a Liga tagjai
közé tartozó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pozitív változásnak
tart, azonban annak mértékével a szervezet már nem elégedett. A PDSZ a
bértárgyalások során megfelelő kiindulópontnak tartja az oktatási miniszternek a
kampány során, illetve az után tett javaslatát, amely egy 10-15 százalékos
reálbérnövelést jelentene. Később a kormány 8 százalékosra változtatta
ajánlatát, mivel azonban a végleges javaslat csak a költségvetési vitában születik
meg, ami várhatóan augusztus 18-án lesz, a szakszervezet is csak ezt követően tudja
kialakítani álláspontját – szögezte le Kerben Gábor.
Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének
(KKDSZ) elnöke arra mutatott rá, hogy az európai uniós csatlakozásunknak is egyik
előfeltétele a közalkalmazotti bérek növelése. Úgy véli, az unióban létező
bérátlagok legalább 65 százalékát el kellene érnie a magyar béreknek, amelyek
jelenleg az uniós béreknek csak az egyharmadát érik el. A KKDSZ szerint a kormánynak
olyan bérfejlesztési stratégiát kell kidolgoznia, amely ezt a hatalmas hátrányt
2002-ig ledolgozza. A kormány 12-13 százalékos bérfejlesztési elképzelései nem
nyitják meg a felzárkózás útját, és ilyen értelemben nem lesznek elfogadhatóak a
szakszervezetek, így a KKDSZ számára sem – mondta Vadász, aki szerint egy három
elemet tartalmazó bértáblát kellene kialakítani. Ennek első eleme az, hogy a
bértáblában lévő értékek növekedése legyen legalább azonos az inflációval. A
második, hogy a felzárkóztatási, illetve a szakmai pótlék bérrendszerbe
iktatásával alakítson ki a kormány egy reálbér-növelési politikát. A harmadik
elem, amit a bértáblázatnak tartalmaznia kellene, hogy az eredményes, minőségi munka
elismerésére a kormány emelje az intézmények bérkiadásait az első évben 10
százalékkal, majd ezt követően úgy, hogy ez 2002-re érje el a 25 százalékot.
Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) ügyvezető igazgatója a kettős
finanszírozást az oktatásban a problémák egyik alapvető forrásának tartja. Ez azt
jelenti, hogy az állam egyrészt a központi költségvetésből a gyermekek
létszámának megfelelően finanszírozza az intézményeket, másrészt pedig az
iskolák nagy részét az önkormányzatok tartják el. "Ez folyamatos egymásra
várást, egymásra mutogatást eredményez, ami egy pénzhiányos időszakban azt
jelentette, hogy a kormányzati szándékhoz képest kevesebb pénz jutott az
oktatásra" – mutatott rá a PSZ-vezető. Árok Antal véleménye szerint a 90-ben,
94-ben és 98-ban közzétett kormányprogramnak a közoktatással kapcsolatos fejezetei
nagyon jól összecsengenek: mind a három kormányzat stratégiai ágazatnak tekintette
az oktatást, és kiemelten óhajtotta kezelni, eddig azonban mégis mindig az történt,
hogy – lévén pénzügyekről szó – más ügyeket tartottak fontosabbnak.
1998. 08. 08. (II/32)
