1998. 07. 04.
"Nem csupán egy ok játszik közre a súlyos megítélés? ügyek
elhúzódásában" – jelentette ki Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási
Tanács (OIT) elnöke. A bírósági igazgatás legfőbb szerve a kormány
kezdeményezésére vizsgálta meg, hogy a két éven túl folyamatban lévő súlyosnak
minősülő vagyon elleni, a közélet tisztaságát sértő, valamint az adózással, a
vámjogszabályok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények milyen okból húzódtak
el.
Az OIT vizsgálata szerint leginkább a szakértői vélemények elkészítésének
hosszú időtartama, a tanúk, vádlottak, védők tárgyalásokon való megjelenési
fegyelmezetlensége, a tárgyaló büntetőtanácsok összetételének gyakori változása
idézhette elő az ügyek elhúzódását. Az is gyakran előfordult – a vizsgált
ügyek 60 százalékában –, hogy az eljáró bírók egy éven túl tűzték ki az
első tárgyalást. Az OIT elnöke nem zárta ki, hogy bizonyos esetekben a bírák
felelőssége is megállapítható, ezt azonban csak a megyei bíróságok elnökeinek
vizsgálata állapíthatja meg.
Solt Pál beszámolt arról is, hogy az 1999. január elsejétől megalakuló budapesti,
szegedi és pécsi ítélőtáblák vezetői posztjaira kiírt pályázatok közül
csupán kettő volt sikeres. A fővárosban és Szegeden már megvan az elnök személye,
ezzel szemben valamennyi elnökhelyettesi, valamint a pécsi elnöki tisztségre újabb
pályázatot kellett kiírni. Arra a kérdésre, hogy miért volt ennyire sikertelen a
pályázatok kimenetele, az OIT elnöke azt felelte, hogy azok meglehetősen szigorú
követelményeket fogalmaztak meg, ezért véleménye szerint nem is csoda az első
forduló kudarca. Szakértők szerint azonban a sikertelenség oka inkább az, hogy a
bírói kar általában nem lelkesedik az új ítélőtáblai bíráskodásért: a hat
vezetői tisztségre öszszesen hatan pályáztak, azaz nem folyt túl nagy verseny a
pályázók között.
Az OIT elnöke elmondta azt is, hogy folyamatban van annak a szabályzatnak az
előkészítése, amely a bírák munkájának szakmai értékelését tenné lehetővé.
Ez a szabályzat biztosítaná, hogy a bírói függetlenség elvének megtörése
nélkül lehessen szakmailag felügyelni a bírák tevékenységét. Az újonnan
kinevezendő bírókat – a tavaly elfogadott igazságszolgáltatási reformcsomag
értelmében – először csak határozott időre, három évre nevezik ki, majd
részletes pályaalkalmassági vizsgálatot tartanak. A sikeresen "továbbjutó"
bírák pedig ugyan már határozatlan idej? kinevezést nyernek, de hatévente
alkalmasságukat még ekkor is meg fogják vizsgálni. Solt Pál ezen intézkedések
bevezetésétől a bírói munka színvonalának emelkedését várja.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.