1998. 07. 04.
Lukács László, a Magyarországi Katolikus Egyház kommunikációs
irodájának igazgatója elmondta, hogy amikor az országgyűlési választások után a
leendő kormány képviselői megkeresték egyházukat e témában, a püspöki kar
kinyilvánította, hogy szeretné, ha az egyházi ügyek továbbra is a Miniszterelnöki
Hivatalnál maradnának. Így az egyházak ezentúl is társadalmi súlyuknak megfelelő
rangú partnerrel tárgyalhatnának – tette hozzá. Feldmájer Péter, a Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy nem kívánnak
beleszólni a kormányzati struktúra kialakításába. Megemlítette azonban, hogy
miután 1994-ben az egyházi ügyeket áthelyezték a Művelődési és Közoktatási
Minisztériumba, a négy történelmi egyház – a tapasztalatok alapján – közösen
kérte, hogy kerüljön vissza a Miniszterelnöki Hivatalba.
Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke hangsúlyozta: nem
az a lényeg, hogy az egyházi ügyeket melyik hivatal intézi, hanem az, hogy mindkét
fél – a kormányzat és a négy történelmi egyház – "abszolút" bizalommal
viseltessen a kiválasztott, az egyházakkal kapcsolatot tartó személy iránt.
Hasonlóan vélekedett Harmati Béla evangélikus püspök is. Hámori József, a Nemzeti
Örökség Minisztériuma kijelölt vezetője meghallgatásán úgy beszélt erről a
kérdésről, hogy 95 százalék, hogy e tárcához kerül az egyházügyek intézése, s
miniszter – azaz ő fog felelni – a kapcsolattartásért, így – hiszen tagja a
kabinetnek – kormányzati szint? lesz e kapcsolat.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.