hetilap

Vámbéry (1832–1913) akkora népszerűségnek örvendett Angliában, hogy Viktória királynő udvarába is bejáratossá vált, sőt, rokonságba került a királyi családdal is. A kelet- és magyarságkutatót a török szultán bizalmába fogadta – nem ok nélkül gyanították, hogy kettős ügynök volt. Első európaiként fedezte fel Közép-Ázsiát. Az akadémikus inspirálta a Drakula szerzőjét, de Dickens is csodálta. A világutazó úti beszámolóit nem más, mint Jókai Mór ajánlotta, aki arra a kérdésre, hogy mit vinne magával a túlvilágra azt válaszolta: a Bibliát, Shakespeare-t és Vámbéry könyveit.

25 évesen 25 nyelven beszélt

Hogyan kerülhetett a szegény zsidó gyermek az uralkodók udvarába? Mindezt szorgalmának, felfedező kedvének és az idegen nyelvek iránti fogékonyságának köszönhette. Szülei nem sokat tehettek karrierje egyengetésében – édesapja még fia születését sem érhette meg, kolerajárvány áldozata lett. Küzdelmeim című önéletrajzi írásából értesülhetünk sanyarú gyerekkoráról, a család napi szintű kenyérgondjairól. A bajokat tetézte, hogy egyik lába lebénult. A szegénység és a betegség megpróbáltatásaiból rendkívüli nyelvi képessége emelte ki valamelyest, és segítette házitanítói állásokhoz a fiatal Vámbéryt. Már gimnazistaként kivételes gyorsasággal sajátította el az idegen nyelveket, kezdve a latin, a német, a francia, az olasz, az angol, a spanyol, a dán, a svéd, az orosz, a szerb és a török nyelvvel. Egyes életrajzi beszámolók szerint 25 évesen már az éveivel megegyező számú idegen nyelvet ismert.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek