hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Pál utcai fiúk „apja”
Molnár Ferenc (1878–1952)

2017. 01. 28.
Kevés szerzőnek adatik meg, hogy egyik regényét több évtizede minden magyar ember elolvassa. Pedig, ha az olvasó kijárta az általános iskola ötödik osztályát, akkor biztosan találkozott már Molnár Ferenc nevével. Az ő főműve az A Pál utcai fiúk, amely ebben az iskolai szakaszban kötelező olvasmány. Ugyanakkor azt is kevés magyar író mondhatja el magáról, hogy darabjait a Broadway színházaiban játszották nagy sikerrel. Molnárról azt is illik tudni, hogy haditudósító, sőt világszerte ismert szerző volt, aki más magyar műveknek és szerzőknek is utat készített. Rengeteg anekdota fűződik a nevéhez, amelyek közül számos nem is vele történt meg. Mindeközben pedig neológ zsidóként megszenvedte az ellenforradalmi rendszer antiszemita retorikáját és politikáját. Majd emigrált.

Molnár nem szerette azokat, akik az éle­té­ről akartak feljegyzéseket gyűjteni. Rendszerint elzárkózott minden felvilágosítás elől. Az egyik, kicsit tolakodóbb biográfusnak így válaszolt: „Idehallgasson, barátom! Engem egyáltalán nem érdekel, hogy eddig mi történt velem. Ha örömet akar nekem szerezni, azt írja meg, hogy ezután mi lesz.”

Neumann Ferencként 1878-ban született egy német zsidó nagypolgári családban. Édesapja, Neumann Mór orvos volt, és ebben a minőségében igen ismert. Egyrészt ő volt az első ismert üzemorvos, a Ganz-gyárban ügyelt a dolgozók egészségére. Kevésbé ismert, hogy magyarországi tartózkodása idején, miközben a budapesti Nyugati pályaudvaron dolgozott, őt választotta háziorvosának az a Gustav Eiffel, aki a híres párizsi tornyot tervezte. Neumann ugyanakkor tartotta a zsidó vallást, és fiát is magával vitte a Dohány utcai zsinagóga istentiszteleteire. Az édesanyjáról az a legenda járta, hogy egyszer a Margitszigeten találkozott Arany Jánossal, aki néhány sort írt az emlékkönyvébe, és megdicsérte szép magyar beszédéért. Maga Molnár arra emlékezett, hogy a rengeteget olvasó édesanyjától örökölte az olvasás és az irodalom szeretetét. A fiú rendszeresen szerkesztőséget rendezett be a laká­sukban, vagy éppen színházat játszott, Böske húga nagy örömére. Középiskolába, a kor kozmopolita hagyományainak megfelelően, a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumba járt, ahol az utolsó évben diáktársai megválasztották az önképzőkör elnökének is. Jó tanulónak számított, és végzős korára tanárai, illetve a környezet hatására egyértelművé vált, hogy az irodalom felé vezet az útja. Ennek ellenére szülei akaratának engedve egy évet eltöltött a genfi, majd még egy kis időt a budapesti jogi egyetemen.

Már végzős gimnazista korában jelentek meg rövid írásai a Pesti Hírlapban, majd később a Budapesti Naplóban. 1895-ben hivatalosan is felvette a Molnár Ferenc nevet. Első regénye 1901-ben jelent meg Az éhes város címmel. Már ebben a művében is a budapesti polgárság, nagypolgárság a vezérfonal, amely később szinte valamennyi írásának fő tárgya lesz. Még ugyanebben az évben egy lírai kisregényt is megjelentett, de a sikert (annak ellenére, hogy Az éhes városra többen felfigyeltek) egy gyerekregény hozta meg neki. 1905-ben a Tanulók lapja kérésére kezdte el írni a diáktörténetet, amely könyv formában csak 1907-ben került az olvasók kezébe: A Pál utcai fiúkat, amelyet az elmúlt fél évszázadban lényegében minden magyar ember elolvasott. A grundért küzdő fiúk és csoportjaik, akár maguk a Pál utcaiak vagy éppen a rivális vörösingesek a korabeli magyar társadalom legátfogóbb képét rajzolják meg. A történet cselekménye lebilincselő, szimbolikája pedig nagyon sokrétű. Schöpflin Aladár, a kor híres műkritikusa a következőt jegyezte meg a regény kapcsán: „Egyetlen hőse a kis házmesterfiú, Nemecsek, A Pál utcai fiúkban. Csak egy gyermekben tudja meglátni a hősi önfeláldozásra való lelki erőt. A többiek gyengék és gyávák ehhez. Ezeket a kis emberkéket aztán keblére öleli Molnár, megérti fájdalmukat, szeretettel simogatja őket és játszik velük.”

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!