1951-ben mutatták be A kiskakas gyémánt félkrajcárja című magyar rajzfilmet. Ez volt az első színes alkotás e kategóriában Magyarországon. A Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyárban készült 15 perces alkotáshoz összesen 20 000 rajzot készítettek el. A művet Macskássy Gyula és Fekete Edit rendezte, zenéjét pedig Ránki György szerezte. A rajzfilm megalkotásában Dargay Attila is részt vett fázisrajzolóként. Az eredeti mesét némileg „magyarosították”: török császár helyett magyar király az antihős, a mese népies felhanggal, népmesei szófordulatokkal, rímekbe szedve tárja elénk a történetet. A hagyományos magyar népmesékkel ellentétben azonban kiéleződik a gazdag–szegény konfliktus: az igazságos király helyett pöffeszkedő kényúrral találkozunk, aki az utolsó filléreitől is megfosztja a parasztembereket. A feloldhatatlan konfliktusban a kiskakas hoz megoldást Robin Hood-i fordulattal – a szakadékba zuhant király kincseit felszívja begyével, és szétosztja a szegények között.
Matolcsy György producer, a Pannónia Filmstúdió egykori vezetője így emlékezett vissza A kiskakas gyémánt félkrajcárjának fogadtatására: „A film elkészítése nagy eredmény volt. Az első színes magyar rajzjátékfilm létrehozása örömmel töltötte el az alkotókon kívül a nagyközönséget és a hivatalos szerveket egyaránt. Művészi színvonala azonban sokakban jogos csalódást váltott ki.” Ám a lelkesedés nem apadt el, sorra születtek a legendás magyar mesehősök Macskássy és más szerzők jóvoltából. 1955-ben elkészült a szintén népi motívumokra építő, gazdag–szegény konfliktust kiélező Két bors ökröcske. Ez az alkotás már közel félórás volt, és nemzetközi berkekben is felfigyeltek rá.
A magyar rajzfilmgyártás atyjának is nevezett Macskássy Gyula már 1934-től létrehozott magánstúdiókat Magyarországon, később azonban ezeket államosították. A munka ennek ellenére folyt tovább, és a Macskássy köré szerveződött társaságból megszületett a Pannónia Filmstúdió, Magyarország első állami animációs filmstúdiója, mely egy időben Európa ötödik legnagyobb stúdiója volt. Macskássy nemzetközi rangos versenyeken is szépen szerepelt, munkáját több díjjal is elismerték, például 1961-ben a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri legjobb rövidfilmnek járó különdíját Párbaj című filmjével.
2016. 12. 09. (XX/49)
