hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az anyák megmentője
Idén 150 éve halt meg Semmelweis Ignác

2015. 12. 18.
Napjainkban az első egészségmegőrzési lecke, amit egy kisgyermek megtanul, hogy gyakran mosson kezet. A mai ismereteinkkel a mindenhol reánk leselkedő kórokozókról, ennek jelentősége egyértelmű. Nem volt ez így két évszázaddal korábban, amikor Semmelweis Ignác rájött a kézmosás élet-mentő fontosságára.

Semmelweis Ignác 1818-ban született Budán, egy jómódú német kereskedő család gyermekeként. A gimnázium elvégzése után apja kérésére a bécsi jogi karra iratkozott be, ám érdeklődése hamar másra terelődött. Ellátogatott barátja anatómia órájára, ami annyira magával ragadta, hogy a következő évet már az orvosi karon kezdte. Néhány évet a budapesti egyetemen is eltöltött, de végül Bécsben fejezte be tanulmányait. Itt kapott tanársegédi állást az egyetem szülészeti klinikáján.

Ekkoriban az urbanizált társadalmakban a gyermekágyi láz elterjedt, ijesztő szövődménye volt a szülésnek: a betegséget megkapó olykor fiatal, életerős nők 20 százaléka meghalt. A kór kialakulásának módját többen ismerni vélték. Egyesek szerint a rossz levegő, az úgynevezett miazma okozta, így a nap közepén átfogó szellőztetést végeztek, mások az anyatej testben való mozgására vezették vissza a betegséget, mindezeken túl pedig még a XIX. században is tartotta magát a meggyőződés, hogy a betegséget a négy testnedv (vér, nyál, fekete és sárga epe) rossz aránya okozta, melyet érvágással korrigáltak. Hiába az elméletek, terápiás és megelőzési javaslatok, a mortalitás nem csökkent.

Semmelweis maga is temérdek nő halálának tanújaként, látva a használhatatlan teóriákat, szenvedélyesen vetette bele magát a kutatásba. Először az a statisztika szúrt neki szemet, hogy a gyermekágyi láz kialakulásának aránya magasabb azoknál az anyáknál, akik kórházban szültek, illetve alacsonyabb azokban a kórházi esetekben, ahol csak bábák voltak jelen. A megoldás keresését töretlenül folytatta a boncteremben is, minél több halálesettel találkozott, annál jobban igyekezett kórbonctani megfigyelések által közelebb jutni a megfejtéshez. Az igazi áttörést a kutatásában az jelentette, amikor Kolletschka nevű kollégája egy boncolás közben önmagán ejtett seb miatt vérmérgezést kapott, majd meghalt. Semmelweis gyakorlott kórboncnokként felismerte, hogy a gyermekágyi lázban elhalálozott nők és kollégájának kórbonctani lelete megegyező, halálukat vérmérgezés, azaz szepszis, a fertőző ágens hatására kiváltott, egész testre kiterjedő gyulladásos folyamat okozta.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!