hetilap

Hetek hetilap vásárlás
In Memoriam Jancsó Miklós

2014. 02. 16.
A január 31-én, 93. életévében elhunyt Jancsó Miklós, kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőnk mai napig szélsőséges indulatokat vált ki, ha művészetét ér­tékelni kell. Ki volt ez az ember, akit sokak szerint Bartók Béla és Puskás Ferenc mellett világszerte a harmadik legismertebb magyarként tartottak számon a hetvenes években?

Pályája a hatvanas években indult, akkor, amikor a filmtörténelem egy kivételes és soha vissza nem térő pillanatában az igényes művészi vagy szerzői filmek egyúttal a mozihálózatok tömegeket vonzó, nagy népszerűségű filmjei is lehettek. Az újhullámos rendezők, az olasz Fellini és Antonio­-ni, a svéd Ingmar Bergman, a francia Truffaut és Godard, az angol Tony Richardson és még sokan mások forradalmian újfajta módszerekkel mutatták be filmjeikben a második világháború utáni modern világ emberének magányát, a politika, a pénzvilág régi-új ördögszekerét, az üres káprázatot, a dolce vitát. Az ekkor pályakezdő magyar filmrendezőknek nemcsak a film külföldi mestereitől jövő formanyelvi újításaikban kellett önmagukat megtalálniuk, de a mondanivalójuk megfogalmazásában be kellett kalkulálniuk a kelet-európai szocialista diktatúrák kultúrpolitikájának „tűrni-tiltani-támogatni” jelszavú elvárásrendszerét,

a besúgó rendőrállam megtévesztő, bekebelezni kívánó halálos ölelését. Jancsónak ebben a közegben sikerült filmjeivel rést ütnie a vasfüggönyön úgy, hogy filmjei nem kötöttek egyik tábor felé sem semmilyen vállalhatatlan kompromisszumot.

A nagy művésztárs Szabó István III/III-as ügynökként a pályakezdő Jancsóról a hatvanas évek elején többek közt azt jelentette, hogy ártalmatlan bolond. A valóban bohém szemléletű Jancsó azonban már az első jelentős filmjében, az Oldás és kötésben (1963) szakított a szocializmus merev osztályszemléletével, és az értelmiségi lét megalkuvásait elemezte. Igazi hangját a Szegénylegények (1965) című filmjével találta meg, amely a magyar film­kritikusok szerint minden idők legjobb magyar filmje. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverését követő kegyetlen megtorlások bemutatása, melyben a hatalom játéka a legyőzött túlélők megalázását, egymás közötti megosztását célozza, mindenki számára félreérthetetlenül beszélt az 1956-os forradalmat követő rendszerről. Ettől a filmjétől kezdve vált fő témájává a hatalom, az elnyomás cirkusza, az egyén és a közösség manipulálásának, elnyomásának a vizsgálata.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!