Sarah és Yuri Brown értelmiségi házaspár az Egyesült Államok keleti partjáról. Elmondásuk szerint második lányuk, Sophie kétéves korában kezdte hangoztatni, hogy ő valójában fiú. Ehhez azután is makacsul ragaszkodott, hogy az édesanya egy képeskönyv segítségével elmagyarázta neki, mi a különbség fiúk és lányok közt, és hogy ő kislánynak született. Sophie azonban továbbra sem volt hajlandó felvenni a nővérétől örökölt rózsaszín ruhácskákat, helyettük Pókemberes pólókat követelt. Kizárólag fiúbabákat akart, a papás-mamás játékokban pedig csakis ő lehetett a „papa".
Egy alkalommal Sophie megkaparintotta apukája borotváját, és megvágta vele magát. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: az aggódó szülők pszichoterapeutához fordultak. Sarah ezt megelőzően internetes kutakodásai során arra a következtetésre jutott, hogy második gyermeke valószínűleg transznemű, azaz egy „lánytestbe zárt fiú". A terapeuta megerősítette a gyanút, nemi identitászavart diagnosztizált Sophie-nál, és azt tanácsolta a szülőknek, hogy engedjék a négyéves gyereket ezentúl fiúként élni. Brownék könyveket is tanulmányoztak a témában, amikben azt fejtegetik, milyen káros hatásai lehetnek egy gyermek lelki fejlődésére, ha beilleszkedésre kényszerítik. A kilátásba helyezett depresszió, drog, alkohol és az öngyilkosság rémképe végül „segített" meghozni a döntést: legyen hát a kislányból kisfiú.
Az átalakulást Sophie ruhatárának lecserélésével kezdték: a gyerek nagy örömére kalózos ingeket és sortokat vettek neki. A következő lépés a névválasztás volt. Sophie eredetileg Jack szeretett volna lenni, de ez a név nem tetszett Sarah-nak, így végül a Jake-ben egyeztek meg. Egy megrökönyödött fodrásszal fiúsra vágatták szép fekete fürtjeit. Ezután elmagyarázták a helyzetet a nővérének, Oliviának. A nyolcéves lányt először nagyon felzaklatta a dolog, és követelte vissza a húgát, de később - miután a terapeuta vele is elbeszélgetett - állítólag megbékélt a helyzettel.