Brassai bácsinak (az ott növényt gyűjtő Brassai Sámuelnek) nemcsak a szakálla volt hosszú, hanem a lába is, így nem szégyen volt számára a futás, hanem igencsak hasznos dolog.
Hogy az anekdota igaz-e, vagy sem, nem tudni. Ő maga egyszer egyébként egy ilyen kérdésre így válaszolt: „Ha nem is igaz, de találó."
Brassai Sámuel persze nem volt sem kísértet, sem prikulics (székely hiedelem szerint fura, farkashoz hasonlító ember), annál inkább korának, az 1800-as éveknek polihisztora, egy különleges, szinte mesebeli figurája. „Látod, tisztelt publikum, ezt a szép hószínű szakállat és hószín hajfürtöket? No, hát tudd meg, hogy ennek minden szála külön tudományban őszült meg" - írta róla Jókai Mór az 1890-es években. És hogy milyen tudományokban, és melyikben volt a legjelentősebb? Hát az biztos, hogy ezt egy darabig maga a Magyar Tudományos Akadémia öt osztálya sem tudta eldönteni olyan egyszerűen.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »