A világon több százmillió ember olyan készüléken – iPhone-on, iPaden vagy MacBookon – keresztül értesült a gyászhírrl, amelyet Jobs alkotott. Bár állítólag három-négy évre való fejlesztési ötletet hagyott maga után, nem tudni, hogy az Apple képes lesz-e pótolni legendás alapítóját.
Az infokommunikációs cég, amelyet Jobs a semmiből hozott létre, ma a világ legértékesebb márkája: 2011 nyarán már nagyobb likvid tartalékai voltak, mint az Egyesült Államok kincstárának, és értéke a tőzsdén egy rövid időre túlszárnyalta a legnagyobb amerikai céget, az Exxon Mobil olajóriást is. Az Applenek ma világszerte 300 márkaüzlete van, s több mint 275 millió iPodot, 100 millió iPhone-t és 25 millió iPadet adott el.
Hippikarrier LSD-vel
Jobs San Franciscóban született 1955-ben. Apja Abdulfattah John Jandali, egy Amerikában élő szír politológus professzor, anyja pedig egy egyetemista diáklány, Joanne Schieble. Szülei lemondtak a gyerekről, akit nevelőszülők fogadtak örökbe. (Biológiai szülei később összeházasodtak, de Steve már nem került vissza hozzájuk.)
Jobs középiskolás korában délutánonként a Hewlett-Packard (HP) céghez járt be előadásokat hallgatni. Egy nyári gyakorlaton itt ismerkedett meg Steve Wozniakkal, akivel együtt 1976-ban a nevelőszülei szilícium-völgyi garázsában megalapította az Apple-t. Jobs egy év után otthagyta a portlandi főiskolát, de időnként bejárt előadásokat hallgatni. Ami érdekelte, azt mind felhasználta később a fejlesztéseihez. „Ha nem néztem volna be egyetlen alkalommal a kalligráfia előadásra, a Macnek soha nem lett volna arányosan tervezett betűtípusa”– mondta később Jobs.
A fiatalember barátai lakásán húzta meg magát, és üres coca-colás palackok visszaváltásából szerzett némi aprópénzt, miközben egy helyi Hare Krisna-központba járt ingyenebédért. Egy évvel később Portlandból visszaköltözött Kaliforniába, ahol Wozniakkal együtt beiratkozott egy amatőr komputerfejlesztői klubba. Közben műszerészként az Atari videójátékokat gyártó cégnél helyezkedett el, azzal a céllal, hogy amint elegendő pénze összegyűlik, elutazik egy „spirituális vakációra” Indiába.
1973-ban egy barátjával, Daniel Kottkéval, aki később az Apple első alkalmazottja lett, Indiában egy neves guru, Neem Karoli Baba tanítványának szegődött. (A guru más amerikai hírességeket is vonzott, mai követői között van többek között Julia Roberts színésznő is.) Barátjával elkötelezett buddhistaként tértek vissza Indiából, kopaszra nyírt fejjel és hagyományos indiai ruhákban. Többféle kábítószert is kipróbált ekkoriban. Az LSD-utazások során szerzett élményeiről később azt mondta, hogy ezek „életem két vagy három legfontosabb mozzanata közé tartoztak”. Jobs egész életében olyan emberekkel vette körül magát, akik a hatvanas-hetvenes évek ellenkultúrájából indultak. Egyszer azt mondta, hogy mások nem képesek megérteni azt a gondolkodásmódot, amiből a későbbi forradalmi ötletei származnak.
Első számítástechnikai sikerét még az Atarinál érte el, ahová az indiai utazását követően visszatért. Azt a feladatot kapta, hogy egyszerűsítse le egy videójáték alaplapját. A cég 100 dollárt ajánlott fel Jobsnak minden egyes chipért, amit nem kell beépíteni a készülékbe. Jobst nem érdekelték a nyomtatott áramkörök, ezért Wozniakot kérte meg a fejlesztésre. A közös üzlet jól sikerült: Wozniak a cég ámulatára 50 darabbal csökkentette a chipek számát, ami rendkívüli újításnak számított.
2011. 10. 14. (XV/41)
