hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Magyar cserkészből munkaszolgálatos
Szerb Antal identitása

2009. 01. 24.
„Természetes halált halt ő is – természetesen agyon­verték.” A 64 éve elhunyt Szerb Antal sorsát ebben a tömör és megdöbbentő mondatban összegezte a mai kortárs író, Bächer Iván. A magyar irodalom egyik szellemóriásának személyes drámája származásával függött össze: nem tudott annyira katolikus lenni, hogy zsidósága miatt ne hurcolják munkaszolgálatra.

Szerb Antal egy nagyon régi polgári közegben látta meg a napvilágot 1901-ben. A budapesti asszimilálódott zsidó család a Deák téren élt.
A szülők római katolikusok voltak, így nem csoda, hogy az újszülött Antalt is a tradíciónak megfelelően megkeresztelték. A keresztapja nem más volt, mint az a Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, akinek szerepe a 20. századi magyar antiszemitizmus megerősödésében letagadhatatlan. Szerb ifjú korának meghatározó élménye a cserkészmozgalomban való részvétel volt. Saját cserkésznaplójában így ír erről az időszakról: „Mi hasznom a cserkészetből? Javulok, erősödöm testben és lélekben, sok fiúval megismerkedem, és ezek mind jó barátaim lesznek. Tanulok dolgozni, engedelmeskedni, az időmet helyesen beosztani, tanulok tanulni.”

A piarista gimnáziumban eltöltött nyolc éve során megerősödött benne az otthonról hozott kultúrember, aki olvas, ír, művelődik és igyekszik megérteni a körülötte lévő világot. 1911 őszétől a szintén zsidó gyökerekkel rendelkező piarista szerzetestől, Sík Sándortól tanulja a magyart. Sík bátorítja először az írásra, és támogatja irodalmi ambícióit az önképzőkörben. Bár a piarista gimnáziumban a szerzetesek nem tűrtek el semmiféle antiszemita célzást és megnyilvánulást, Szerb rendszeresen találkozik kétértelmű helyzetekkel, melyekből a vallásban keres megnyugvást, életformájává teszi a katolicizmust. Különösen fontossá válik ez diákéveinek végén, amikor az ellenforradalom a korábbi forradalmakat egyszerűen „zsidó ügynek” nyilvánítja.

A pesti bölcsészkaron magyar–német szakon tanul, de közben elsajátítja az angolt és a franciát is. Záró értekezését Kölcseyről írta, amelynek elfogadását követően 1924-ben doktorrá avatták. Még nincs húszéves, amikor a Nyugat több versét, majd rövidesen kritikai írásait is közli. Publikált a Napkelet, majd az akkoriban alakuló Minerva című lapokban is. Folyamatosan képzi magát: jár Olaszországban, Angliában, Franciaországban, és tapasztalatait nyomban belesűríti írásaiba. Átfogó irodalomtörténeti munkái mellett regényeket ír, melyek korának radikalizálódó és elboruló légkörében keresik az emberséget. Utolsó regénye, A királyné nyaklánca, már temeti a polgári létezést, 1943-ban Szerb már tudta, hogy a jövőben nem a polgári értékek kerülnek előtérbe. Művei nem csöndes magányban születtek, hanem elfoglalt magyar-, német- és angoltanári minőségében, melyet a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában látott el. A harmincas években – az irodalmi közvélemény szerint – nem volt nála műveltebb és rokonszenvesebb személy az egész magyar irodalomban.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!