A beteg demokráciákkal szembeni ellenállás Európában című hatvanoldalas tanulmány magyar részét a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért Alapítvány jegyzi. A dokumentum szerint aláássa a jogállamot a „hagyományos értékek és a nemzeti értékek támogatása a többség nevében”, hiszen azokból a nők, kisebbségek és kiszolgáltatott csoportok hátránya következik. Ezért zsarnoki tett a hagyományosan gondolkodó „parlamenti többségek felhasználása arra, hogy alkotmánymódosításokat és törvényeket (!) fogadjanak el”.
A szerzők példákkal is illusztrálni igyekeznek a „többség zsarnokságát.” Mint írják „az új magyar alkotmány egy olyan elvet tartalmaz, amely az életet a fogantatás pillanatától védi, és kijelenti, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.” A látlelet drámaiságát fokozza, hogy az új magyar Polgári Törvénykönyv „nem tartalmazza az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát, amelyet külön törvényben szabályoznak, és amely így nem tartozik a »család« fogalma alá. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát 2009-ben ismerték el, és azóta részesülnek jogokban és juttatásokban. Ezek az alkotmányos és jogszabályi módosítások azonban elzárták az utat az azonos neműek házasságával kapcsolatos minden további vita előtt.”
A tanulmány szerint mindezek egy progresszív folyamatot tartóztatnak fel. Mint írják: „A nemi sztereotípiák, a nők és férfiak szerepével kapcsolatos hagyományos álláspontok, továbbá a homofób attitűdök hosszú időn át uralkodóak voltak a régióban, de az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a mentalitás és a közvélemény alakítása (!) terén. E tekintetben a „hagyományos értékek” támogatása, ahol arra sor kerül, jelentős visszalépést jelent.” Ezért kifogásolják azt is, hogy – Szerbia kivételével – „a keresztény vallás és a hagyományos értékek népszerűsítése zajlik az iskolákban.”