Európa vezetői képtelenek szembenézni azzal, hogy a kontinens mekkora bajba került a népvándorlási hullám nyomán. A következőkben arra mutatunk rá, hogy: Európa úgy őrizheti meg önazonosságát, sokszínűségét és úgy lehet a háborúk és a terror valódi áldozatainak menedéke, ha a politikai korrektség béklyójától szabadulva nem tagadja le az iszlám és az európai civilizáció közötti ellentéteket, szembenéz a szabadságát és identitását nagyon is konkrétan fenyegető, az iszlám vallás tanításaira visszavezethető veszéllyel, amit a dzsihádista szalafizmusnak az Arab-félsziget olajmonarchiái, mindenekelőtt Szaúd-Arábia által szponzorált európai térnyerése jelent.
Ebben a helyzetben a történelmük során a Nyugat által már többször elárult közép- és kelet-európai országoknak nincs kire várniuk; maguknak kell megvédeniük nemzeti érdekeiket. Ez azonban csak a szomszédokkal együttműködve lehetséges. A magyar diplomáciának ezért be kell fejeznie a Horvátországgal vívott terméketlen szócsatát. A Visegrádi Együttműködés mellé fel kell állítani egy, a török elleni harcokban már bevált szerb–horvát–magyar védelmi közösséget.
Hazánknak erősítenie kell önvédelmi képességét, mert (mint arra Ukrajna példája is rávilágított) a bajban végső soron mindenki önmagára van utalva.
2015. 10. 02. (XIX/40)
