Először fordult elő az emberiség történetében, hogy a világ vezető hatalma a férfi és nő közötti házasság törvényes szintjére emelte, sőt a legmagasabb, alkotmányos jogi védelemben részesítette az azonos neműek párkapcsolatát, és még büszke is rá. A következőkben amellett érvelünk, hogy
– az erőtől duzzadó iszlamizmussal szemben élethalálharcot vívó Nyugat önpusztító stratégiát követ, amikor meg akar szabadulni zsidó-keresztény gyökereitől;
– a döntés meghozatalának módja súlyosan rongálja az amerikai demokrácia minőségét;
– a melegházasság követelését a múlt századbeli, faji megkülönböztetés ellen harcoló polgárjogi mozgalomhoz hasonlítani arcpirító hazugság;
– a melegházasság tartalmilag ellentétes a szabad világ jogrendszerét megalapozó természetjoggal;
– a keresztény felekezeteknek ideje szembenézniük azzal, hogy a meleglobbi sikere az elkényelmesedett „kulturális kereszténység” súlyos vereségét is jelenti.
A melegházasság amerikai engedélyezéséről, pontosabban az egynemű párok összeadásának kötelezővé tételéről szóló döntéssel – ami Európa jelenlegi erkölcsi és kulturális mélyrepülését tekintve alkalmas rá, hogy a teljes nyugati világot magával rántsa – Amerika a jelek szerint szembefordult azokkal a klasszikus, meghatározóan zsidó-keresztény erkölcsi értékekkel és a közösség iránti felelősséget szem elől nem tévesztő szabadságeszménnyel, amely őt naggyá és a szabadságszerető emberek előtt elismerésre méltóvá tette.
Ráadásul az Egyesült Államok épp a világuralmi programot hirdető iszlamizmus ellen kibontakozó élethalálharc közepette döntött úgy, hogy szakít az alapító atyák által az amerikai demokrácia alapjának tartott zsidó-keresztény örökséggel. Valós a veszély, hogy a „keresztény társadalom utáni” időkre berendezkedő Amerika és követői elveszítik erkölcsi és kulturális fölényüket a saját gyökereikhez nagyon is ragaszkodó iszlamistákkal szemben, akik már eddig is hatékonyan használták nyugatellenes propagandájukban a szabad világgal azonosított „erkölcstelenség” feltartóztatásának doktrínáját.