A 84 éves üzletember, aki egyben a világ egyik legnagyobb befektetési rekordere, úgy tűnik, sosem habozott élni a jogi kiskapuk által kínált lehetőségekkel: az ügyfeleitől származó bevételei után az adófizetést jócskán „elnapolta”, helyette a pénzeket visszaforgatta saját befektetési alapjába, így azok adómentesen kamatoztak tovább. Ennek köszönhetően a Soros Fund Management 2013 végére 13,3 milliárd dollár nyereséget halmozott fel – az illetékes szabályozóhatóság adatai szerint. Egyéb kimutatások alapján pedig Sorosnak – aki a Bloomberg Milliárdos Indexe szerint a huszonharmadik leggazdagabb ember – összesen közel 30 milliárd dollár nettó vagyona származott abból, hogy anno adómentesen visszaforgathatta a pénzét.
Hogy még jobban illusztrálják a halasztott adózás előnyeit, Vyacheslav Fos, az Illinois Egyetem professzora kiszámolta, hogy ha egy a Soroséhoz hasonló befektetési alappal rendelkező alapkezelő 12 milliárd dolláros befektetői vagyonnal indult, és a profit 20 százalékára jogosult, majd ezt az összeget 40 éven keresztül adómentesen forgatta, akkor egy 15,9 milliárd dolláros eredményt kap. Ha ugyanez az alapkezelő megfizette volna a szövetségi és helyi adókat a díjbevételeken és a kapcsolódó befektetésből származó jövedelmeken, mielőtt azokat újra befektette volna, akkor a nyereség 2,4 milliárd dollárra csökkent volna.
Nem csoda, hogy a halasztott adózás gyakorlata különösen kedvelt eszköze lett a fedezeti alapkezelőknek, hiszen a nyereségük tipikusan rövid lejáratú eszközök forgatásából származik, amelyet jövedelemadó terhel, az alacsonyabb mértékű tőkenyereségre kivetett adóval szemben. Ahogy a fedezeti alapok „iparága” rohamosan bővült, az alapkezelők jelentős része offshore számlákat nyitott. Ez a taktika persze – egy idő után – a Kongresszusnak is szemet szúrt, mivel az alapok korlátlanul vihették ki pénzüket az országból. A kiskapukat felszámoló törvényt 2008. október 3-án írta alá George W. Bush, és arra kötelezte az alapkezelőket, hogy a felhalmozódott adótartozásukat 2017-ig fizessék meg.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2015. 05. 08. (XIX/19)
