Napjainkban a Google percenként 2 millió keresési igényt fogad világszerte. A Twitter percenként 100 ezer üzenetet továbbít, míg ugyanennyi idő alatt körülbelül 350 ezer ember jelentkezik be a Facebookra. És ehhez még hozzájön a webes kereskedelem, az online rendelések, a hitelkártya-tranzakciók stb., és az információ mennyisége pillanatok alatt óriásira duzzad. Nem is szólva az egyre növekvő számú mobilkészülékekről, amelyek szintén biztos cellainformációkat szolgáltatnak – olvasható az Investor’s Business Daily elemzésében. Tehát ami az egyik oldalon biztonság, az a másik oldalon súlyos dollármilliók, és a kettő közötti kapocs egyedül a bizalom. És ahogy azt a mellékelt ábra mutatja: Amerika a The Guardian nyári, leleplező írása óta sem tért magához.
Az első újságcikk után nem sokkal többen fordultak Barack Obama elnökhöz, a főügyészhez és más nemzetbiztonsági vezetőkhöz, hogy segítsenek tekintélyük helyreállításában. A nyilvánosságra hozott dokumentumok ugyanis azt sugallták, hogy a kormányzatnak közvetlen hozzáférése volt a számítógépeikhez, az idevágó törvények pedig még azt is előírják, hogy a vállalatok hallgassák el érintettségüket. Az pedig már csak hab a tortán, miszerint többeknek (például Cisco) súlyos anyagi érdekük is fűződött ezekhez az együttműködésekhez. Júliusi levelükben ezért arra kérték a kormányt, hogy rendszeresen közölhessék a megfigyelések fő statisztikai összegzéseit.
Azóta eltelt fél év, és Snowden még mindig nem került elő. Van, aki még most is a fejét követeli, mások már amnesztiát adnának, ha megígéri, hogy ezentúl rendesen viselkedik. (Megjegyzendő, a The New York Times szerint a kormánynak fogalma sincs róla, hogy milyen információk lehetnek még Snowden birtokában; egyesek 1,5 millió dokumentum eltulajdonításáról beszélnek.) A megkérdőjelezett jogszabályok viszont azóta sem változtak, habár egy szövetségi bíró most újfent „valószínűleg alkotmányellenesnek” nevezte az NSA mobiltelefonos adatgyűjtését. Tehetetlenségük mentségére legyen mondva: időközben szembe kellett nézniük egy kormányzati leállással is, ami – valljuk be – rövid távon és közvetlenül több emberi életet befolyásolt.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2013. 12. 20. (XVII/51)
