hetilap

Bajnai Gordon személyében négy év után először járt magyar miniszterelnök hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban. Bajnai találkozott Ban Ki-mun ENSZ-főtitkárral, Barack Obama elnökkel, a New York-i üzleti élet legbefolyásosabb pénzügyi befektetőivel, szereplőivel. De előadást tartott az amerikai magyarok és a Columbia Egyetem hallgatóságának is.
Az út során két ízben is találkozott Barack Obamával. Az amerikai elnök „impresszívnek”, azaz nagy benyomást keltőnek nevezte Magyarország erőfeszítéseit a válságkezeléssel kapcsolatban. A miniszterelnök hosszasan beszélt a magyar gazdaság helyzetéről. Mint fogalmazott: „a hazai állapotokat illetően szerencsére nemigen kellett megnyugtatnia senkit New Yorkban, hiszen külföldön mindenki elismeri a kormányzat által folytatott gazdaságpolitikát. A Magyarország helyzetével kapcsolatos feszültség, aggodalom, idegesség mintha elmúlt volna, és pozitív, optimista, reménykedő hangulat érzékelhető” – fogalmazott.
A miniszterelnök tapasztalata szerint az amerikai befektetők alapvetően optimisták Magyarország kilátásait illetően, de – mint kifejtette – komoly kockázati tényezőnek tartják azt, hogy a jövő évi választásokat követően folytatódik-e  a következetes, takarékos gazdálkodás, vagy  a politikai ígérgetés újfent rossz pályára tereli az országot. A pénzügyi szereplők jelenleg a legnagyobb kockázatnak a felelőtlen ígérgetést tartják, ami azzal a veszéllyel járna, hogy visszatérne a kormányzat az irracionális gazdaságpolitikához.
Bajnai New Yorkban olyan jelentős pénzügyi befektetők előtt tartott előadást, mint a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatója, valamint a Citigroup elnöke – tájékoztatta az MTI-t Budai Bernadett kormányszóvivő. Több mint egy tucatnyi bankvezető előtt ismertette, hogyan hatott tavaly október óta a globális pénzügyi-gazdasági válság Magyarországra, és összefoglalta az új kormány válságkezelő intézkedéseit, eredményeit. A befek­tetőket különösen az EU-alapok felhasználása, illetve az ország versenyképességének javulása érdekelte, leginkább azokról a lehetőségekről kértek tájékoztatást, amelyek a válság utáni időszakban nyílhatnak meg – sorolta a kormányszóvivő.
Nem titok – tette hozzá Budai –, hogy a következő kormánynak sem lesz sokkal nagyobb mozgástere, részben azért, mert az országnak teljesítenie kell azokat a gazdasági mutatókat, amelyeket elvár tőle a nemzetközi befektető közösség. Másrészt a jelentős mennyiségű devizahitel miatt érzékeny kérdés a forint árfolyama, ami szintén köti a kormány kezét. Folytatni kell tehát Magyarország versenyképességének javítását.

A saját válságunk

Bajnai New Yorkból egyenesen Zalakarosra, a 47. Közgazdász vándorgyűlésre repült, ahol előadásán szemmel láthatóan nyomot hagytak az USA-ban  tapasztalt élmények. Sokkoló tanulságnak nevezte a nemzetközi pénzvilág centrumában született felismerést, mely szerint még nincs vége a válságnak. Sőt, a szemünk láttára bontakozik ki a válság újabb
szakasza. Bajnai szerint tehát van arra esély, hogy egy újabb gazdasági válság alakuljon ki a közeljövőben. A világ nagy gazdaságai ugyanis a válságkezelés miatt soha nem látott méretekben adósodtak el, melynek mértéke sok esetben megközelíti az egyes országok éves GDP-jét. Ennek finanszírozása viszont óriási kihívást jelent a következő időszakban.
A problémát az tetézi, hogy a kisebb eladósodott országok finanszírozása az eddigieknél is nehezebb lehet, hiszen a „nagyok” megnövekedett pénzszükséglete elszívja a szabad pénzeszközöket a „kisebbektől”, akiknek az államuk működésének
a fenntartása növekvő feszültséget jelenthet a jövőben. Mindez társadalmi válságot is generálhat, hiszen a kormányok vélhetően további adóemeléssel igyekeznek majd betömni az egyre jobban tátongó lyukakat a költségvetésben. Bajnai szerint a válság a további szakaszában társadalmi feszültségeket is generálhat. Az eddigi legnagyobb vesztesek elsősorban azok a milliók, akik olcsó kölcsönökkel igyekeztek kitörni a szegénységből. A válság miatt azonban visszazuhantak, újra a szegénységben találták magukat, emiatt csalódottak, s ez pedig a helyzet rosszabbodásával veszélyeztetheti a társadalmi stabilizációt. Forradalmat nem a szegények, hanem az elkeseredettek csinálnak – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyarország különleges helyzetben van, hiszen  „saját válságunk” is van: az egy évtizede halogatott strukturális reformok elmaradása miatt kialakult helyzet – mondta Bajnai. Ez pedig önmagában nem oldódik meg a világgazdasági válság elmúltával.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek