A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által is kritikusnak nyilvánított 320 forint/euró árfolyamszintet végül is nem érte el a forint, ám ma már tudjuk, ez nem is olyan lehetetlen történet. Az árfolyam „gyengélkedése” mellett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexe is támadás alá került, ötéves mélypontra esett vissza. Mindez azt mutatja, hogy a külföldi befektetők az előző hónapok gyakorlatát folytatva, újra – immár nagyobb lendülettel – a magyar pénzpiacról való kivonulás mellett döntenek, megszabadulva részvényeiktől, államkötvényeiktől.
Annak ellenére, hogy az előző időszakban is folyamatosan gyengült a forint, az elmúlt héten fordulat állt be, eltért a régiónk devizáival való együttmozgástól – fogalmazott a Hetek megkeresésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője. Vagy lényegesebben jobban gyengült, mint a zloty vagy a cseh korona, vagy amíg a többiek erősödtek, a forint gyengült. Látható – fogalmazott az elemző –, ezekben a napokban a befektetők megkülönböztettek minket a régió országaitól. Sajnálatos, hogy a forint akkor is gyengül, ha egy kalap alá vesznek minket a térségünk országaival, és akkor is, ha differenciáltan kezelnek minket. Persze semmi sem véletlen – tette hozzá –, mivel a magyar gazdaság „halmozottan hátrányos”. Egyfajta állatorvosi ló, mivel minden „betegséggel” rendelkezik, ami érhet egy gazdaságot, sőt némely kór már előrehaladott állapotban is van.
De Török Zoltán szerint a világválság terhe mellett a magyar kormány is kivette a részét a forint gyengüléséből. Elegendő volt az, hogy a miniszterelnök egy előkészítetlen, nem egyeztetett javaslattal állt elő Brüsszelben, amit szinte az egész közösség egyhangúan elutasított. „Javaslatának az volt az olvasata – mondta Török –, hogy »a magyarok már tavaly is kaptak pénzt, most pedig újra kalapoznak«. Ezt követően néhány nappal a környező országok kifejezték: nem vállalnak velünk közösséget. Erre csak hab volt a tortán, amikor a kormány több tagja szintén sikertelenül szerepelt Londonban, amikor befektetők előtt igyekeztek elmagyarázni, mi mindent tesznek a válság hatásainak enyhítése érdekében, azonban nem sikerült meggyőzni őket – emlékeztetett az elemző. – Ezek mind hatással voltak a forint árfolyamára.”
2009. 03. 13. (XIII/11)
