hetilap

Hetek hetilap vásárlás
80 év: cseberből vederbe
Idén jubilál az 1929-es világválság

2009. 01. 09.
Idén lesz nyolcvan éve, hogy 1929. október 29-én egyetlen nap alatt összeomlott a Wall Streeten a tőzsde, és azután világszerte végigsöpört a „nagy gazdasági válság”, ami egy új korszakot, a „nagy depresszió” időszakát eredményezte. A tavaly ősszel kirobbant globális pénzügyi krízis sokban hasonlít, de sokban különbözik is az 1929-es tőzsdekrachtól. Az egyik legfontosabb különbség azonban az, hogy a múlt századi válságnak már tudjuk, mi lett a vége, a mostaninak azonban még nem.

Öngyilkos tőzsdeügynökök ugráltak ki a Wall Streeten az emeleti irodai ablakokból azon a bizonyos „fekete kedden”, aminek idén október 29-én lesz nyolcvan éve. Akkoriban az újságok a „Halloween átkának” nevezték a New York-i tőzs­de-krachot, ami mint derült égből a villámcsapás érte az átlagos amerikai befektetőket. Azóta is elterjedt az a már-már önbeteljesítő hiedelem, hogy októberben nem szabad tőzsdézni. Érdekes módon a modern tőzsdetörténelem három legnagyobb visszaesése (1929, 1987 és 2007) is éppen októberben történt.

John Steele Gordon közgazdász a Forbes magazinban elemezte az akkori válság okait. A húszas évek Amerikájában a tőzsdei spekuláció általánossá vált. Bárki könnyedén, kedvező feltételekkel kaphatott hitelt, a magas haszonnal kecsegtető tőzsdei befektetések pedig túl csábítóak voltak ahhoz, hogy tömegesen hitelekből vásároljanak részvényeket. A vállalatok a hitelekből nemcsak részvényekkel spekuláltak, hanem a korlátlan növekedésbe vetett (tév)hit miatt – emelte ki Gordon – egyre több terméket gyártottak, ami idővel túltermelési válságot gerjesztett. Miután a Fed, az USA központi bankjának szerepét ellátó bankfelügyelet megszigorította a hitelezés feltételeit, már nem lehetett a kölcsönöket újabb kölcsönökből finanszírozni. 1929. október 24-én, vagyis a „fekete csütörtökön” a befektetők bizalmukat vesztve pánikszerű részvényeladásba kezdtek. Egy hét múlva a tőzsde összeomlott. Az USA lehívta nemzetközi kölcsöneit, az európai bankok sorra becsődöltek, és ezután megkezdődött a nagy világválság, amelyet cégbezárások, munkanélküliség, egekbe szökő infláció és a tömegek mentális leépülése jellemzett.

A mostani válságban is a hitelek, a spekuláció és a túltermelés játszotta a főszerepet. Elsősorban az amerikai jelzálogpiacban rejlő lehetőségeket értékelték túl a befektetők, és gyakran jelentős részben hitelekből finanszírozták befektetéseiket a „biztos haszon” reményében. A szövevényes nemzetközi pénzpiac miatt globálissá vált krízis néhány hónap alatt, már 2008 végén átterjedt a reálgazdaságra, a gazdasági válság pedig egyre több társadalmi feszültséget gerjeszthet a jövőben. Miután a megtermelt, valós érték és a pénzmozgások teljes mértékben elszakadtak egymástól, az ipari termelés is gyakorlatilag egy fiktív életszínvonal kiszolgálására állt rá.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!