A változatlanság válságos időben hátrány a vállalkozások számára – mondta a Hetek megkeresésére Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke. Mivel jövőre várhatóan csökken a cégek bevétele, és növekednek a költségeik, kevesebb pénzük marad, mivel adó címén ugyanakkora összeget von el tőlük az állam. Összességében tehát negatív hatása lesz a vállalkozások számára, így az idei szinthez képest is tovább romlik a pozíciójuk. Ez nemcsak a hazai kis- és közepes vállalkozásokra igaz, hanem multinacionális cégekre is – szögezte le Zara László. Elméletileg adócsökkentés segíthetne a hasonló recessziós helyzetben, de láthatóan az állam nem vállalta be ezt a rizikót. A bevételeket mindenképpen tartania kellett, és nem mert hozzányúlni a nyugdíjhoz, illetve a szociális hálóhoz, mert ebből óriási társadalmi felszültség származott volna.
Az eddigi több változat helyett jövő évtől leszűkül a cégautók utáni adózás módja. Költségelszámolás csak abban az esetben lehetséges, ha a vállalkozás befizette a céges autó után az adót. Ennek mértéke 1600 köbcentinél kisebb motor esetében havonta 7 ezer forint, ennél erősebb motor után pedig 15 ezer forint. Zara László szerint azok a cégek, amelyek eddig is megfizették az adót, kedvezőbb helyzetbe kerülnek jövőre, azok viszont, akik eddig kerülték az adófizetést, fiktív útnyilvántartást vezettek, számukra kedvezőtlen a törvény, mivel mindenképpen be kell fizetniük adót. A törvény szigorítást és tehertételt jelenthet az evásoknál.
Zara László szerint nem érdemes rációt keresni abban az intézkedésben, melynek értelmében jövőre az evásoknak el kell tenniük a számlát a vásárlást követően. A törvényi rendelkezés azért nehezen értelmezhető, mert az eva lényege éppen az, hogy fix, 25 százalékos adófizetés mellett nem írhat le költségeket, azaz nem szükséges a számla a vállalkozásához.
Feltételezhetően az lehetett a törvényhozók szándéka, hogy a számlakibocsátókat kontrollálja – tette hozzá a szakértő. Azaz evás cégektől származó bevétel is jelenjen meg a kiadó cégek könyvelésében, ami – tudván, hogy az evás nem számolhatja el – gyakran elmaradt. A törvény büntetést is kiszab, az áru értékének 40-20 százalékát kell befizetnie az evás cégnek, noha számára nincs is szükség a számlára. Zara László szerint ez igazi gumiszabály, amely számos vitára adhat okot. Ellenőrzés során az Apeh elvileg kérhet olyan számlákat, amely szerinte szükségesek a vállalkozás működéséhez. Kérdés, mivel tudja majd bizonyítani az evás vállalkozó, hogy voltak-e azok a bizonyos költségek. Nem kérdés, hogy jogviták keletkezhetnek ebből a helyzetből – szögezte le az elnök.
Szintén apró, de kellemetlen változás, hogy jövőre jelentősen emelkedik az adóbírság tétele. Eddig a be nem fizetett adó 50 százalékáig terjedhetett a büntetés, jövőre azonban a plafon 75 százalék lesz. Az adószakértő szerint az Apeh minden bizonnyal élni fog a maximális lehetőséggel. Úgy véli, két éven belül a vizsgálatok után a bírságok 90 százalékában ezt az alapot veszi figyelembe.
Kedvező irányú változás a magánszemélyek „számlagyűjtögetésre” való ösztönzése. Az új törvény szerint a jövedelemadóból leírhatók lesznek azok a számlák, melyeket lakásfelújítás vagy valamely háztartásigép-javítás során kapunk. Azok a magánszemélyek, akiknek az éves jövedelme 3,4 millió forint alatt marad, a számla értékének a 30 százalékát levonhatják az adóalapjukból. Más egyéb kedvezmény összesen azonban továbbra sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ezzel a rendelettel kívánja a törvényhozó ösztönözni a lakosságot arra, hogy a tipikusan számla nélküli tevékenységek után kérjenek számlát. Egy lakásfelújítás költségei egyébként az ingatlan későbbi eladása esetén is jól jöhet, hiszen öt éven belül adót kell fizetni az eladásból származó esetleges nyereség után, s ezt a számlákkal csökkenthetjük.
Lényeges változás, hogy egyszerűsödhet az adóbevallás. Amennyiben az adózó ezt választja, maga a hatóság számítja ki az adót, és ha ezt elfogadja az adózó, elegendő aláírva visszapostázni a hivatalba.
Jó hír lehet, hogy 10 százalékkal, 35-ről 25 százalékra csökken az osztalék és az osztalékalap. Emelkedik az átalányadózók bevételi határa. Az eddigi 8 millió forint 10 millióra emelkedik, a kereskedők számára eddigi 40 millió pedig 100 millió lesz.
Sokak számára lehet kedvező, hogy a gyermekek, a szülők, illetve a házastársak számára illetékmentes lesz jövő évtől az örökség abban az esetben, ha 20 millió forintot nem halad meg a érték.
Meglehetősen vitatható része az adótörvénynek az offshore cégek pénzeinek tisztára mosása. A rendelkezés értelmében az adómentes területeken, úgynevezett offshore cégek kivonják a jövedelmüket az adótörvények hatálya alól. Ellenőrizetlenül, sőt a hatóságok számára elérhetetlenül működnek. Megsaccolni az így kivont pénzek nagyságát nem lehet – mondta Zara László –, néhány milliárdtól akár több százmilliárdig is terjedhet. A kormány most lehetővé teszi, hogy „büntetés” nélkül hazakerüljenek ezek a pénzek. A büntetés abban az esetben marad el, ha az összeg feléért két évig állampapírt vásárolnak, és a három negyed részét levonhatja az adóalapból. Az ígéret szerint az együttműködő vállalkozások ellen sem büntetőeljárás, sem vagyonosodási vizsgálat nem indul.
Zara László szerint ezzel a törvénnyel megint a simlisek járnak jól. A kormány nyilvánvalóan mérlegelte, hogy hogyan tudja eladni a jelenleg nem kelendő állampapírokat, ezért folyamodott ehhez a lépéshez, ám az eddig tisztességesen adózók nem nézik jó szemmel a fejleményeket – fogalmazott Zara László. A szakértő szerint nem várható jelentős bevétel, a sajtóban megjelent 80 milliárdos nagyságrendű összeg túlzó. Mivel szinte lehetetlen megsaccolni, hány cég menekíti így ki a tőkéjét, és mekkora összeget érint mindez, 80–260 milliárd, ezek „tudományos hasraütés módszerei” – fogalmazott Zara. Félő ugyanakkor, hogy akiket szorongat a vagyonosodási vizsgálat, élnek a lehetőséggel, azaz hirtelen külföldről előáll a keresett összeg, még akkor is, ha nem offshore cégként működtek korábban.
2008. 12. 12. (XII/50)
