hetilap

Bokros Lajos, Czakó Borbála és Varga Mihály

Nincs közmegegyezés a reformok, az adó-, az oktatás- és az egészségügy
átalakítása területén – fogalmazták meg politikai hovatartozástól függetlenül a
Pénzügyminiszterek csúcstalálkozója című rendezvény résztvevői. A Hungarian
Business Leaders Forum és az ICEG Hungary közös szervezésében megrendezett
konferencián a jelenlegi és korábban regnáló gazdasági vezetők értékelték
Magyarország jelenét és a lehetséges útirányt. Többen, jobb- és baloldalról
egyaránt, megfogalmazták, hogy konszenzus kialakítására van szükség.

„Véget kell vetni a kínlódásnak – nyilatkozta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke,
aki elvesztegetett időszaknak nevezte a kormány hatéves működését. – A következő
két év nehezebb lesz, mint az előzőek voltak” – tette hozzá.

A volt pénzügyminiszter szerint rosszul sikerült a kormány eddigi produkciója.
Annak ellenére állítja ezt, hogy elismerte, csökkent az államháztartás hiánya.
Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, visszaesett a gazdaság növekedése, magas az
infláció. Keveset beszél a kormány arról is, hogy a deficit csökkentésén kívül
minden más makrogazdasági adatunk rosszabbra sikerült, mint ami a
konvergencia­programunkban szerepel. A Fidesz alelnöke a kabinet szemére vetette
továbbá azt is, hogy a kormány eszköze elsősorban az adóbevételek növelése, és
nem a kiadás csökkentése. Ez az eszköz azonban alkalmatlan – mondta Varga.

A Fidesz javaslata szerint első­sor­ban a hitelesség visszaállítására kellene
törekedni, csökkenteni az állami újraelosztás arányát, amely lényegesen magasabb
a környező országokhoz képest, és ezzel párhuzamosan javítani kell a magyar
gazdaság versenyképességén. Az alelnök gyakorlatilag felajánlotta, hogy készek
együttműködni a kormánnyal az euró bevezetésével kapcsolatos feladatok
végrehajtását illetően.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU vezérigazgatója hasonlóképpen ítéli
meg az elmúlt időszakot. „Befejezett jelen időben kellene fogalmazni az elmúlt
időszakról, ha lenne ilyen a magyar nyelvben. Ez egy elvesztegetett évtized. Még
ha végre is hajtanák a szükséges reformokat, gazdasági növekedésről nem
beszélhetnénk 2010-ig. Fejlődési zsákutcában vagyunk” – fogalmazott.

Bokros abban is egyetértett Varga Mihállyal, hogy az euró bevezetése és az ezzel
járó feladatok köré csoportosítva kellene a két nagy erőnek keresnie a
konszenzust.

Bírálta ugyanakkor az állami szféra szolgáltatásainak romló színvonalát. Mint
fogalmazott, „a minőség javulása után éreznék legálisnak az emberek azt, hogy
adót szed be az állam”. Békesi László volt pénzügyminiszter szerint „a
társadalom már régen felmondta az állammal kötött megegyezést, ezt mutatja, hogy
az adóelkerülés össznépi sport lett”.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter újra hitet tett a reformok szükségessége
mellett. Szerinte az oktatás, az egészségügy, az államigazgatás, a nyugdíj és az
adó területén nélkülözhetetlen a változtatás. Úgy véli, az európai viszonylatban
is rendkívül alacsony foglalkoztatás javításához akár „a furkósbot és a
mézesmadzag megfelelő arányának alkalmazására lenne szükség”.

Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter szerint a márciusi népszavazás azt
bizonyította, hogy Magyarországon nem hiszi el a többség, hogy valójában
piacgazdaság, pontosabban fogalmazva kapitalizmus van. Az egészségügyi reform
első minisztere szerint a népszavazás azt üzeni, hogy „a társadalom többsége
légkondicionált őserdőben szeretne élni, amilyen létezési forma, mint tudjuk,
nem létezik”.

Lengyel példa

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek