hetilap

Fotó: Somorjai Lászó

A tavaly leköszönt MNB-elnök – saját bevallása szerint – „mostanában jobban
ráér ilyenekkel foglalkozni”, így pontos számításokat is tudott végezni az
ország eladósodottságát illetően: a teljes államadósság napjainkban eléri a 17
ezer milliárd forintot (2007-ben pontosan 16 741 milliárd volt). Ez egy magyar
állampolgárra vetítve – a nyugdíjasokat is és a csecsemőket is beleértve –
jelenleg 1,7 millió forint adósságot és mintegy 8-9 ezer forintnyi
kamatfizetést, míg egy kétgyerekes család számára 6,8 millió forint adósságot,
és 30-35 ezer forint kamatfizetést jelentene. Ha ezt a jelenlegi gyenge
dollárárfolyamon számítjuk át, akkor az államadósság már mintegy 100 milliárd
dolláros szint körül van, ebből nagyjából kétharmada forintban, egyharmada
devizában áll fenn – többnyire euróban.

„Jelenleg Magyarország a világ legeladósodottabb országai közé tartozik” –
emelte ki Járai. Míg a környező országokban az államadósság GDP-hez viszonyított
aránya 20-30 százalék, addig ez az arányszám hazánkban tavaly 65,6 százalék
volt. Továbbá hazánk az egyetlen ország az EU 27 tagállama közül, ahol ez a ráta
továbbra is növekvő tendenciát mutat. „Ha magas az államadósság, akkor több adót
kell majd az adósság visszafizetésére és a kamatokra fordítani, és így vagy több
adót kell befizetnünk, vagy kevesebb költségvetési pénz marad az egészségügyre,
az oktatásra, nyugdíjakra és beruházásokra.” Járai véleménye szerint ezen az
„egész társadalomnak el kellene gondolkodnia”.

„Az államadósság nemzeti jövedelemhez (GDP) mért nagysága sűrített formában ad
információt az ország jövőbeli mozgásteréről. Az államadósság a gazdaság egyik
legösszetettebb mutatószáma, hiszen a fontos gazdasági mutatók – növekedés,
költségvetési hiány, infláció, kamatszint – mindegyike hatással van alakulására”
– taglalta az ötletgazda. A vissza-visszatérő hiánycsökkentési, takarékossági és
megszorítási programok ellenére a 2002. májusi 8200 milliárd forintnyi
államadósság napjainkra megduplázódott. „Ha hosszabb idő átlagát vesszük, akkor
a rendszerváltáskori 20 milliárd dollárnyi adósság napjainkra már megközelíti a
100 milliárd dollárt, vagyis dollárban számítva majdnem megötszöröződött az
elmúlt 18 év alatt!” Járai szerint a növekedés fő oka az infláció, továbbá maga
az „adósságcsapda”, amelybe nemcsak magánszemélyek kerülhetnek, hanem egy egész
ország is. Vagyis miután a költés mértéke már jó ideje meghaladja a bevételek
nagyságát, már régóta hitelből fizetjük vissza a régi hiteleinket is, így a
felhalmozott hitelek nagy részét nem termelő beruházásokra költöttük.

A civil szerveződés nyitóülésén szintén részt vevő Parragh László, a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette: „Nem azt kell célul kitűzni, hogy
nullára csökkenjen az államadósság, hanem azt, hogy menedzselhető, kezelhető
legyen, ez esetben már néhány százalékpontos javulás is nagy előrelépést
jelenthet.” A jelenlevők – mint többek között Fábry Sándor humorista is – Járai
szerint „színes társaságot” alkottak, és alapvetően abban jutottak konszenzusra,
hogy a „gyors gazdasági növekedés lenne a megoldás”. Évi 4-6 százalékos
növekedési rátával és 4-5 évnyi fegyelmezett gazdaságpolitikával tudnánk
„kinövekedni” magunkat e szorult helyzetből. Egyes pesszimista résztvevők
szerint azonban még „fegyelmezett költségvetési politika mellett is 20-30 évre
lenne szükség” a teljes rehabilitációhoz. Vagy akkor mégis inkább a majd’ két év
ingyenmunka? Ennek eldöntésére a társulat külön honlapot is indít, ahová bárki
megírhatja megoldási javaslatait.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek