Fotó: Somorjai László
„Az MTV támadásakor keletkezett károk becsült értéke – az intézmény és a
munkatársak személyes tulajdonában lévő gépjárművek, az informatika, a
biztonsági rendszerek, a rendszertechnika és az archívum sérülése vagy
megsemmisülése – 231 millió 730 ezer forint” – tájékoztatta a Heteket Holub
Katalin, a szeptember 18-án megostromolt Magyar Televízió szóvivője. A rossz
hírt fokozza, hogy a biztosító nem fizet minden esetben.
Az MTV ügyében illetékes Flachner Tamás, a Generali Providencia Zrt.
kárrendezési csoportvezetője lapunknak megerősítette, hogy a történtek a
biztosítási feltételek köréből kizártnak minősülnek. Továbbá – a háborús és
terrorcselekményeken túl – a tömegmegmozdulás, tüntetés, felvonulás, polgári
zavargás során közvetve vagy közvetett módon okozott károk kizárás alá esnek.
Az MTV rendbetételére létrehozott telefonos segélyvonalon hat nap alatt mintegy
144 millió forintnyi felajánlás gyűlt össze. Ez közel akkora összeg, mint amit a
kormány az általános költségvetési tartalékból gyorssegélyként nyújtott a Magyar
Televíziónak. Egy általunk megkérdezett budapesti ügyvéd úgy látja: a kérdés az,
hogy a sértett képes-e már az elején polgári peres útra terelni az ügyet, vagy
sem. Így ugyanis (viszonylag hamar) egy konkrét, behajtható összeg fizetésére
kötelezhető a vádlott. Mivel a beazonosított randalírozók közül már többeket
elítéltek első fokon, felmerülhet, hogy maga a büntetés is természetbeni munka
legyen. „Elképzelhető, hogy kártérítésként pénzbüntetést szabnak ki az
elítéltekre. Amennyiben az ítélet közmunkáról szólna, az biztosan nem érintené a
megrongált tereket, mivel azokat addigra már rég helyreállítják. Egy normál,
gyorsított eljárás nélküli polgári büntetőper ugyanis évekig is eltarthat” –
magyarázta a jogász.
Garamvölgyi Lászlónak, az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) szóvivőjének
tájékoztatása szerint a rendőrség személyi költségei és az eszközök
megrongálásából származó pluszkiadások összesen 1,3 milliárd forintra rúgnak. A
megrongált autókon, vízágyúkon és pajzsokon túl a Budapesti
Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) naponta 1400, a Rendészeti Biztonsági
Szolgálatnak 800 fő elhelyezését és további tizenöt megye rendőrszázadának
ellátását kellett biztosítania a kérdéses napokon. „Az ő készenléti díjuk,
túlóradíjuk, szállás- és étkezési költségeik 1,2 milliárd forint kiadást
jelentettek” – tette hozzá Garamvölgyi. A kormány által nyújtott 460 milliós
gyorssegélyből már kifizették a túlórák egy részét, a többit pedig ahogy tudják
– folyamatosan fizetik majd ki a szolgálatot teljesítőknek.
A Blaha Lujza téren, a Kossuth téren és a Szabadság téren esett károkról Szegedi
Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) szóvivője nyilatkozott a
Heteknek. „A választások előtti vandalizmus és egyéb rendezvények utáni
takarítás, kövezés, díszburkolatcsere eddig 50-60 millió forintjába került a
Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek.” A költségeket az intézmény saját
költségvetéséből fedezte.
Felmérések szerint a belvárosi kerület szállodái is megemlegethetik még a
választás előtti napokat. Kopócsy Andrea, a Magyar Szállodaszövetség elnöke
szerint a külföldi sajtó szerencsétlen módon erősen felnagyítva tálalta az
eseményeket, a hírfogyasztók háborús állapotokat is kiolvashattak a hírekből.
Mindezek nyomán további lemondásokra is lehet számítani.
A nyugati turisták számára ugyanis a biztonság az egyik legfontosabb tényező.
2006. 10. 06. (X/40)
