Jacques Chirac Kínában. Igazodás keletre Fotó: Reuters
Kína és Európa egyaránt keresi a lehetőséget az USA gazdasági dominanciájának megtörésére. A leginkább ösztönző erő a kölcsönös gazdasági kapcsolatok építésében rejlik. A franciák kiemelten jeleskednek a kínai kapcsolat ápolásában. Chirac kínai látogatását elsősorban a francia atomerőm?-technológiák és luxuscikkek eladása motiválta. Már 53 francia cég működik Kínában, köztük a Carrefour, a legnagyobb európai kiskereskedelmi lánc.
A kínai gazdaság a világ leggyorsabban növekvő gazdasága, a GDP növekedése idén nem kevesebb mint 9 százalék lesz. Számítások szerint 10 éven belül Kína Japánt is megelőzve a világ második legnagyobb gazdasága lesz. Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a következő, 2008-as olimpiát Pekingben rendezik, és ez újabb lökést adhat az ország fejlődésének. A francia szuperexpressz, a TGV gyártója, az Alstom azért lobbizik, hogy 12 milliárd dollárért megépíthesse a Sanghaj és Peking közötti szupergyors vasutat, amit az olimpiára készítenek el a kínaiak.
Nem csak a franciáknak terem babér a Távol-Keleten. A Danone Wahaha fantázianev? ásványvizéből többet ad el Kínában, mint a világhír? Evian a Föld összes országában együttvéve. Az európai autógyárak, a VW, a Peugeot és a Fiat együtt idén már 1,3 millió autót adnak el Kínában, és ezt 2010-re várhatóan megduplázzák. A németek milliárdos üzleteket kötnek ipari gépek eladásából, az olaszok pedig luxusöltönyeikkel árasztották el Sanghajt és más nagyvárosokat. Paolo Zegna, a Zegna luxusruházati cég vezetője így nyilatkozott a Time magazinnak: "Ámulatba ejtett az a növekedés, amit 50 kínai boltunk produkál." Az európai nőidivat-cégek nincsenek ilyen jó helyzetben, mivel ruháikat csak nehezen tudják eladni, mert a kínai hölgyek sokkal visszafogottabban öltözködnek, mint az európaiak.
Kína irtózatos gazdasági potenciállal rendelkezik, ami még csak a jövőben fog kiteljesedni. Olyan, mint egy kitörő vulkán, amit a kommunista tervgazdálkodás béklyói féken tartottak, de egyre kevésbé tudnak megállítani. Sanghajban a világ legmagasabb épületét, valamint Peking körül az autópálya-körgyűrűt mindössze egy év alatt építették meg. Ha a budapesti M0-ás építkezésére gondolunk, akkor elkezdjük megérteni mit is jelent Kína gazdasági ereje. 1,3 milliárd ember élt 150 évvel ezelőtt az egész Földön, ma ennyi Kína összlakossága. Az európai márkák a kézitáskáktól a luxusautókig egyre népszerűbbek a kínai középosztály körében, másrészről a gyárak technológiai szükségletét zömmel európai cégek szállítják.
Meg kell említeni ugyanakkor, hogy Kína számára létezik (a gazdaságban is) egy nagy fal, mégpedig a gazdasági embargó,
amellyel a fejlett országok sújtották a Tiananmen-téri vérengzés büntetéseképpen. A franciák készek lennének azonnal feloldani az embargót, a németek mellettük állnak, de London és az emberi jogokat messzemenőkig tisztelő skandináv országok hallani sem akarnak erről. Kínában a mai napig is politikai diktatúra van, és bár kezd egyre inkább a néhai magyar "gulyáskommunizmusra" hasonlítani, azért még sok antidemokratikus törvény és gyakorlat működik a távol-keleti országban. A BBC beszámolója szerint négy embert kivégeztek nagyobb összeg? banki csalások miatt. Évente 5-10 ezer halálos ítéletet szabnak ki, számos esetben nem erőszakos bűncselekmények miatt is, ezért az emberi jogi szervezetek szerint Kína még számos esetben megsérti az alapvető emberi jogokat. A banki csalások miatt a China Constuction Bank és a Bank of China is állami beavatkozásra szorult, ez is jelzi, hogy a kínai piacgazdaság még kézi irányítással működik.
2004. 10. 15. (VIII/42)
