A bankok soha nem kérik az ügyfelek PIN-kódját – mondta Jakab Péter, a Bankszövetség Bankbiztonsági Munkabizottság vezetője. Ezért nem szabad bedőlni olyan kéréseknek, melyek a számlaszám, a bankkártya-szám, illetve PIN-kód megadására irányulnak. Nemcsak hazánkban, hanem világszerte jellemző tendencia, hogy egyre nagyobb számú, és egyre többféle a csalás. Hazánkban eddig mintegy kétszászmilliós kár érte a bankkártyával rendelkezőket, de tízezer tranzakcióból csupán két-három számít csalásnak, ami nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek számít. A napokban e-mailek formájában érkeztek olyan kérdések, hogy adategyeztetés miatt küldje el az ügyfél a számlaszámát és a PIN-kódját. Ha próbaképpen ráklikkel az ügyfél a levélben megadott webcímre, megjelenik a bank honlapja – azaz csak ahhoz hasonló. A gyanútlan ügyfél – megnyugodva a látványon – megadhatja az adatokat és ezzel megnyílik a lehetőség bankkártyával való visszaélésre, átutalásokra, pénzfelvételre. Jellegében hasonló csalásra derült fény a közelmúltban, amikor a reklamáció bejelentését szolgáló telefonszám helyett egy utcai telefonfülke számát ragasztották az ATM automatákra. A reklamáció esetén pedig a beépített ember – a hiba kiküszöbölése címén – elkérte az ügyfél bankkártyaszámát és a PIN-kódját.
Jakab Péter hangsúlyozta, a bankok ehhez hasonló módon nem kérik az ügyfelek adatait, sem a PIN-kódját, sőt ellenkezőleg, több alkalommal, a szerződéskötéskor és írásban is felhívják a figyelmet a bankkártyák biztonságos használatára.
Abban az esetben, ha az ügyfél gyanús tranzakciót észlel, a bank ügyfélszolgálatához kell fordulnia, ám ha az ügyfél saját PIN-kódjával történt a pénzfelvétel, akkor a bank nem tud segíteni.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »