Az Ernst & Young European Attractiveness Report cím? jelentése világszerte 513 testületi vezetőnek tette fel a kérdést: mely országok, térségek számítanak a legelőnyösebb befektetésnek.
A kontinentális "versenyt" Nyugat-Európa nyerte, a 2. helyen viszont Kelet-Európa végzett, megelőzve Észak-Amerikát, a sztárnak számító Kínát, és Indiát, valamint Japánt.
A globális befektetések 52 százaléka Nyugat-Európára koncentrálódik, ugyanakkor ezeknek száma is három éve folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, mindeközben a Kelet- és Közép-Európában történő külföldi befektetések értéke a 2002-es 29 milliárd dolláros rekordösszeg után 30 milliárdra növekedett.
Az Enrst & Young elemezte, hogy a 11 gazdasági zóna közül mely országok vonzzák a legtöbb befektetést. Nemrégiben három kelet-közép-európai ország került az első tíz ország közé, melyek közül Lengyelország az ötödik, a Cseh Köztársaság a hatodik, Magyarország pedig a tizedik helyen áll. A jövőt illetően világszerte a befektetők 59 százaléka optimistán látja Európa gazdaságának jövőjét, több mint felük jelezte, hogy fejleszteni kívánja gazdasági tevékenységeit a kontinens országaiban. Befektetési terveik elsősorban Nyugat-Európára vonatkoznak, másodsorban pedig Kelet-Közép-Európára.
Arra a kérdésre, hogy az elkövetkezendő években milyen irányban fog változni Kelet-Közép-Európa gazdasági vonzereje, a befektetők 56 százaléka úgy vélte, tovább fog erősödni.
Hazánk Top 10-be kerülése elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt másfél évtized során stabil befektetési környezetet teremtett, és meg tudta őrizni a kedvező pozícióját – mondta lapunknak Czakó Borbála, az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég vezérigazgatója. – Annak ellenére sikerült mindez, hogy az elmúlt években világszerte stagnált a befektetési kedv – tette hozzá.
A befektetőkért folytatott versenyben Magyarország előnye a jól képzett munkavállalói réteg – emelte ki az első helyen Czakó. Bár igaz, hogy romlik az oktatás színvonala, még mindig jók vagyunk ezen a téren. Fontos szempont még a befektetők számára az adott ország adókörnyezete is, de a vezérigazgató szerint ebből az aspektusból egy jó középkategóriába tartozunk.
Az elmúlt években látható volt, hogy Szlovákia több jelentős beruházást meg tudott szerezni az "orrunk előtt", és Lengyelországba, illetve a Cseh Köztársaságba is jelentős tőke áramlott. Ennek hátterében a megerősödő verseny áll. Az említett országok később nyitották meg a kapuikat, később nyíltak meg a lehetőségek a vállalatok felvásárlására, a helyi piacra való bejutásra, amely erős vonzást jelentett a befektetők számára. De szerepet játszik ebben az előretörésben Magyarország egyfajta telítettsége is. A keleti országrésztől eltekintve nehéz szabad munkaerő-kapacitást találni. Volt olyan autógyár, amelyik azért választotta inkább Szlovákiát, mert nálunk nem volt elegendő munkaerő, Szlovákiából hoztunk volna át, ezért inkább a szomszédos országba települt a cég.
Magyarország más fejlődési szakaszban jár, mint a szomszédos országok, nem-csak hozzánk érkeznek vállalatok, hanem számtalan magyar nagy cég fektet be a környező országokba. A vezérigazgató szerint átmeneti előny van tehát a cseheknél, a lengyeleknél, vagy éppen a szlovákoknál, a velük való összehasonlításban mi is versenyképesek vagyunk.
Czakó Borbála úgy véli, a jövő kérdése az, hogyan tudunk okosan befektetőket hozni. Az olcsó munkabér tekintetében ugyanis már nem leszünk versenyképesek – hiszen a hazai jövedelmek fokozatos felzárkózása várható –, éppen ezért a tudásalapú, a kutatás-fejlesztésen alapuló, a magas képzettséget igénylő vállalatok bejövetelét kell szorgalmazni. Erre kell a hangsúlyt helyezni, ekkor tudjuk megtartani a pozíciónkat.
Befektetői kritériumok
A nemzetközi testületi vezetők három fő kritériumra alapozzák a befektetési terveikhez történő helykiválasztást: működési eljárás, pénzügyi helyzet és helyi adottságok.
2004. 06. 25. (VIII/26)
