hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az EU-csatlakozás a kitörés reménye
TNS-felmérés

2000. 11. 11.
Az uniós csatlakozásra várakozó országok többsége támogatja, hogy országa EU-taggá váljon. Erőteljes félelmek mellett jellemző az a vélekedés, hogy országuk profitálni fog a csatlakozásból – derül ki a Taylor Nelson Sofres (TNS) közvélemény-kutató cég legfrissebb felméréséből. A megkérdezett 11 ország a csatlakozás időpontját leginkább a 2004–2010 közötti időszakra teszi, többségük azonban úgy véli, még nincsenek felkészülve rá.

Ha most tartanának népszavazást a csatlakozásról, az érintett országok lakosságának közel kétharmada a tagság mellett szavazna, és csak 14 százalék szavazna ellene. A mellékelt táblázatból az is kiderül, hogy a viszonylag elmaradottabb országok – mint például Románia, Törökország vagy Bulgária – részéről átlagon felüli a csatlakozás támogatottsága (ez főként a kitörés reménységével magyarázható), míg a balti országok "lelkesedése" jelentősen elmarad az átlagtól. Hazánk a középmezőnyben van e téren, a támogatottsági mutató 1998-ban volt a csúcson, az elmúlt két évben folyamatosan csökken. Elsősorban azért, mert minél közelibbé válik a csatlakozás, annál kritikusabbak az emberek, s már nem elsősorban az ország, hanem a saját érdeküket helyezik előtérbe. Összességében a csatlakozás támogatottsága valamennyi országban magasabb, mint az annak elutasítására adott szavazatok mennyisége.

A megkérdezett országok többé-kevésbé reálisan látják a csatlakozás időpontját: főként az elsőkörös országok vélik úgy, hogy 2004-ben vagy 2005-ben kerülhet sor a tagfelvételre. A másodikkörös államok inkább 2006 és 2010 között időzítik a csatlakozást. (A törökök a legpeszszimistábbak, 16 százalékuk szerint soha nem kerül sor országuk felvételére.) Az aspiráns országok reálisak felkészültségük megítélése tekintetében is: a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a törvényhozás, a piacgazdaság és az államigazgatás területén éreznek jelentős lemaradást.

A válaszadók többsége előnyöket vár az EU-csatlakozástól: meglepően leginkább az utazási és a tanulási lehetőségek területén várnak nyereséget (lásd az ábrát). Az úgynevezett "egyéni lehetőségek indexe" mutatja a személyes várakozásokat: legtöbbet a románok, a törökök, a szlovákok és a bulgárok várnak az uniós tagságtól, jellemzően az esélyesebbek – úgymint Magyarország, Csehország vagy Szlovénia – várakozásai sokkal visszafogottabbak.

Megfigyelhető egyfajta félelem is: az aspiráns országok tartanak attól, hogy a csatlakozás után emelkedni fog az árszint, 43 százalékuk úgy gondolja, hogy csökkenni fog az életszínvonal, sőt csorbulni fog a nemzeti függetlenség. Közel 40 százalékukat az aggasztja, hogy nagyobb lesz a munkanélküliség, és megfogalmazódik az a félelem is, hogy az unión belül a "nagy" országok dominanciája miatt a "kicsik" nem jutnak majd döntési helyzetbe.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!