A rohamléptekkel növekvő világgazdaságot jelenleg az USA gazdaságának túlfűtöttsége,
illetve esetleges visszaesésének negatív hatása veszélyezteti leginkább.
Az EIU 195 országgal kapcsolatban évek óta készít politikai, gazdasági és üzleti
elemzéseket és előrejelzéseket, s a közelmúltban jelentette meg a világgazdaság várható
növekedési üteméről szóló tanulmányát. A jelentés szerint a kelet-európai, fejlődő
ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai országokban is tovább gyorsul a GDP növekedési
üteme. A növekedés gyorsulása a japán gazdaságban is megindult, a tavalyi 0,3 százalék
helyett az idén már 1,5 százalékos GDP-növekedés prognosztizálható. A (gazdaságilag
legfejlettebb) OECD-országokban a növekedés idén egy százalékkal gyorsabb, mint
tavaly, és eléri a 3,9 százalékot. Az 1998-as válságot követően a növekedés
gyorsulása valamennyi országban tapasztalható: a nem OECD-országok az akkori 2,6 százalékos
szintről 1999-ben már 4,1 százalékra, 2000-ben pedig 5,8 százalékra tornázták föl
gazdaságukat. Az Európai Unió számára is kedvező képet fest az EIU, úgy véli,
hogy az idén is 3 százalék feletti lesz a gazdasági növekedés, s ez Magyarország számára
is jó hír, hiszen az exportunk döntő része az unióban talál gazdára.
A következő évekkel kapcsolatban az EIU megjegyzi, hogy várható ugyan kisebb visszaesés
az idei kimagasló évhez képest, de még így is 4 százalék fölötti GDP-növekedést
prognosztizálnak. Ezt az általánosnak mondható növekedést azonban komoly veszélyek
is fenyegetik, akár a túlfűtött amerikai gazdaság hirtelen megtorpanása, akár Japán
újabb visszaesése, vagy a fejlődő ázsiai országok stagnálása, esetleg az eurózóna
túlzott restrikciós monetáris politikája részéről. Szakértők a legnagyobb veszélyt
mégis az USA-ban látják, amennyiben a tudatosan meghozott, a növekedést fékező intézkedések
a kívántnál nagyobb mértékben hűtik le a száguldó amerikai gazdaságot, ahol az idén
sem lesz 4,9 százaléknál kevesebb a GDP-növekedés. Egy mérsékeltebb növekedés
mindenképp kívánatosabb lenne, hogy csökkenjen az inflációs nyomás, a munkaerő-piaci
feszültségek, valamint a külső és belső folyó fizetési mérleg hiánya, illetve a
magánszektor adósságterhei.
2000. 07. 29. (IV/31)
