hetilap

A parketten a meredek árcsökkenést a szokásosnál magasabb forgalom kísérte –
árfolyamértéken számolva naponta 11-13 milliárd Ft értékben cseréltek gazdát a
papírok –, amely a csaknem megfeleződött részvényárak tükrében igen élénknek
tekinthető. A külföldi tőke kivonulásának nyomai a forintpiacon is érzékelhetőek
voltak, a nemzeti fizetőeszköz védelmében a jegybank többszöri intervencióra kényszerült.
Mindenesetre a gazdasági szakemberek minden fórumon hazánk makrogazdasági stabilitását
hangsúlyozzák, Surányi György keddi bejelentése – miszerint az intervenciós sáv
kiszélesítésére nem kerül sor és a jegybank készen áll akár a kamatok megemelésére
is – igen nagy optimizmust keltett. A szerdai 6 hónapos DKJ aukción 17,25 százalékra
emelkedett az átlaghozam, amely figyelembe véve a csökkenő leértékelési ütemet és
az egyre alacsonyabb inflációs számokat tetemes reálhozamot biztosít a befektetőknek.
Pánikra egyelőre semmi ok, hazánk devizatartalékai bőven ellensúlyozni tudják az
esetlegesen kiáramló portfóliótőkét, a stratégiai külföldi befektetők pedig nem
valószínű, hogy túladnak részesedéseiken.

A feltörekvő piacokon az utóbbi hónapokban drámai mérték? korrekcióknak lehettünk
tanúi (hazánk a vesztesek toplistáján igen előkelő helyen szerepel, Moszkva és
Isztambul után itt kellett a befektetőknek a legnagyobb mérték? veszteséget elkönyvelniük).
A külföldi tőke további kiáramlását azonban a kamatok megemelésével próbálják
megfékezni, és várhatóan a pénzekért folytatott harcban Magyarország a továbbiakban
is részt fog venni.

Nemzetközi fronton továbbra is Oroszország áll az érdeklődés középpontjában,
ahol bár megválasztották az új miniszterelnököt, a személye nem aratott osztatlan
tetszést a külföldiek körében. A tengerentúlon a kamatcsökkenésről szóló híresztelések
némi lökést adtak a piacnak, ám Alan Greenspan szerdai beszédét követően a korábban
jellemző lelkesedés alábbhagyott. A jegybankelnök kongresszusi meghallgatásán
ugyanis nem szólt a kamatok lejjebb szállításáról. Az igencsak változatos nemzetközi
események pedig kellő alapot biztosítottak a részvénypiac hullámzásának.

A befektetők számára is világossá vált, hogy hosszabb időbe telik majd, mire a részvénypiacok
magukra találnak; az ázsiai válság újabb hullámai, az enyhülni nem akaró oroszországi
bizonytalanság valamint az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülő
latin-amerikai válság kereszttüzében nem valószín? a gyors visszarendeződés. A
piaci szereplőknek a fenti tényezőket szem előtt kell tartaniuk, és amennyiben biztos
fundamentumokkal rendelkező, likvid részvényekbe fektetnek, úgy kellő türelmet tanúsítván
elégedetten figyelhetik majd vagyonuk gyarapodását.

A BUX változása 1998.08.24.–09.17.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek