Tavaly a közvetlen orosz agrárexport értéke 434,9 millió dollár volt, amelynek 95
százalékát az élelmiszeripari termékek tették ki. A cégek 1998-ra közel 440 millió
dollárt terveztek exportra, amelyből 245 millió dollár érték? árut augusztus végéig
ki is szállítottak. Az érintett cégek előreláthatóan – a határidőn túli állományt
figyelembe véve – 15 milliárd forint exportbevétel és 2,5 milliárd forint exporttámogatás
elvesztésével számolhatnak. A kiszállítások augusztusban gyakorlatilag leálltak, s
így a készárukból 12,3 milliárd forintos raktárkészlet halmozódott fel.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy emellett több milliárd forint értékű, korábban
kötött szerződések teljesítéséhez szükséges élelmiszeripari nyersanyagkészlet
is összegyűlt az üzemekben. A feldolgozás megkezdődött és folyamatban van, miközben
a késztermék értékesítése jelenleg teljesen bizonytalan. Az orosz és ukrán
megrendelők, nagykereskedők ugyan nem minden esetben fizetésképtelenek, de a pénz szűkében
lévő kiskereskedelemnek nem tudják tovább adni az árut, így a szállítást
ideiglenesen leállították. A cégeket azonban az átmenetinek hitt nehézségek sem
riasztják el, s távolról sem akarnak kivonulni az orosz piacról – többek között a
visszatérés magas költségei miatt. Az ÉFEOSZ felmérése is ezt erősíti meg.
Az ÉFEOSZ megoldási javaslatot állított össze, amelyben az állam segítségét igényli:
a befagyott követelések miatt átütemezett hitelek többletkamatának megtérítését
– a már legyártott készlet további finanszírozására. De számos esetben szükségesnek
tartják egyes termékeknek az EU és a CEFTA régióba való átterelését.
1998. 09. 19. (II/38)
