Átmeneti tőzsdei hullámvölgy

BUX-zuhanás. Többen gondban vannak Fotó: MTI

Bozsó Péter, az OTP Bróker Rt. elemzője nem tartja vészesnek a BUX keddi,
riadalmakat keltő, csaknem 8 százalékos visszaesését. Ez – amint az elemző a
Heteknek elmondta – "még belefér" az 1996. óta tartó hosszú távú, lendületes
emelkedésbe. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évben a tőzsde mozgása nem volt
egyenletes.

Az esést valamennyire korrigálta a szerdai, több mint 200 pontos növekedés. Bozsó a
helyzetet így összegzi: a magyar vállalati eredmények és a makrogazdasági adatok
jók, és úgy gondolom, hogy akik most bevásárolnak az olcsóbb papírokból, és
várnak legalább fél évet, biztos, hogy jól fognak járni. Pozitív tényezőként
fogható fel szerinte az is, hogy a magyar gazdaság Európához kapcsolódik, és ez a
régió jövőre is növekedésre számít.

Szabó Zsombor, a Questor Rt. elemzője hasonló optimizmussal nyilatkozik. Úgy véli, a
keddi 600 pontos esés mindenképpen várható volt, s valószínűleg a piac
túlreagálta a megingást. Ellentétben a május végi nagyobb zuhanással, ami
elsősorban a választásoknak volt tulajdonítható, a mostanit a már két hét óta
folyamatosan lefelé mozgó nyugat-európai, távol-keleti és orosz tőzsdeindexek
okozták.

Varga Csaba, a Citibank értékpapír-elemzője a magyar pénzpiacra és gazdaságra a
legveszélyesebbnek az orosz gazdaság hatását tartja, szerinte ugyanis Japánban már
fél év múlva hosszú távú javulás indulhat meg. Japánban sokkal határozottabban
és hamarabb lehet majd intézkedéseket látni, mint Oroszországban – akár a
kormány, akár a gazdaság vezető résztvevői részéről.

Az indonéz fizetésképtelenségről elterjedt hírek – amelyek Szabó szerint "nem
biztos, hogy valósak", ugyanis kormánykörök cáfolták – kedvezőtlenül
befolyásolják a világgazdaság alakulását. Szabó ennek ellenére elképzelhetőnek
tartja, hogy a világ tőzsdéin el fog indulni egy felfelé irányuló trend. Úgy
tűnik, a New York-i tőzsde visszaesése is megtorpan (szerdán a DJIA 1,6 százalékos
növekedést mutatott). Ránk azonban még hatással lehetnek a bizonytalan oroszországi
állapotok, ami konkrétan annyit jelentene, hogy az Oroszországból való külföldi
tőkekivonások tovább csökkentenék a bizalmat a térség fejlődő országai iránt.
Varga az orosz gazdasági válság hatásáról azt vallja, hogy ezzel szemben
Magyarország stabil gazdasági eredményei a külföldiek szemében nem sokat
számítanak. A befektetési kedv ugyanis attól függ, "megijednek-e az oroszoktól".

A külföldi befektetők visszavonulásának következményeként beálló
forintárfolyam-csökkenést egyébként a jegybank nem tartja természetellenesnek, és
nem látja a beavatkozás szükségességét.