Jelentős szerepet játszik ugyanakkor a jövedelem: a százötven ezer forintnál nagyobb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők kétharmada sorolta magát a fagylaltkedvelők közé. Az országot fagylaltevési szokásokat tekintve három nagy régióra lehet osztani: a Dunától keletre eső területeken fogy a legtöbb a hideg édességből, ezt a Dunántúl követi, a legkevesebb fagylalt pedig a fővárosban fogy. A kisebb városokban és falvakban általában jobban kedvelik a fagylaltot és a jégkrémet, mint a nagyobb településeken. A fagylaltot egyébként kifejezetten modern ételnek tartja a lakosság, a legtöbb fagylaltot a ”modern étrend" hívei fogyasztják a GfK szerint. Ők vásárolják egyébként a legtöbb levesport, chipset és müzlit is. Érdekes, hogy ebben a táborban a legmagasabb a normálisnál alacsonyabb súlyúak aránya, bár közülük kerül ki a legtöbb fogyni vágyó is.
(Origo)
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2003. 07. 18. (VII/29)
