Igaz barát, politológus, az igazság szövetségese, haláláig aktív megszólaló a holokauszt történetének meghamisításával szemben, aki hatvan év amerikai élet után is tökéletes magyarsággal tolmácsolta Petőfi verseit, aki halála előtt 12 nappal is azonnal válaszolt egy magyar történész e-mailjére, a Hetek aktív olvasója. Ki volt ez az ember?

Jelen sorok íróját akár három év börtönre is ítélheti egy lengyel bíróság, mert a nyilvánosság előtt beszélt, írt arról (és továbbra is így fog tenni), hogy a holokauszt során lengyelek meggyilkoltak, feladtak vagy éppen kiraboltak zsidókat. Pedig ez tény.

Kevés szerzőnek adatik meg, hogy egyik regényét több évtizede minden magyar ember elolvassa. Pedig, ha az olvasó kijárta az általános iskola ötödik osztályát, akkor biztosan találkozott már Molnár Ferenc nevével. Az ő főműve az A Pál utcai fiúk, amely ebben az iskolai szakaszban kötelező olvasmány. Ugyanakkor azt is kevés magyar író mondhatja el magáról, hogy darabjait a Broadway színházaiban játszották nagy sikerrel. Molnárról azt is illik tudni, hogy haditudósító, sőt világszerte ismert szerző volt, aki más magyar műveknek és szerzőknek is utat készített. Rengeteg anekdota fűződik a nevéhez, amelyek közül számos nem is vele történt meg. Mindeközben pedig neológ zsidóként megszenvedte az ellenforradalmi rendszer antiszemita retorikáját és politikáját. Majd emigrált.

A Különleges Ellátásban Részesülők Támogatásáért Alapítvány és az Élet Menete Alapítvány a múlt héten rendezte meg a Bálint Házban a Különleges Emberek Napját. A rendezvényen Pécsi Tibor történész a fogyatékos embereken a náci Németországban elkövetett tömeggyilkosságról beszélt, amely bizonyos szempontból a holokauszt „főpróbájának” bizonyult a hitleri rezsim számára.

„Állj ki az emberi jogok mellett! Állj ki Izrael mellett!” címmel hirdette meg az Izrael Szövetségesei Alapítvány (Israel Allies Foundation) azt a demonstrációt, amelyre 2016. március 21-én, hétfőn Genfben került sor.

„Állj ki az emberi jogok mellett! Állj ki Izrael mellett!” címmel hirdette meg az Izrael Szövetségesei Alapítvány (Israel Allies Foundation) azt a demonstrációt, amelyre 2016. március 21-én, hétfőn Genfben került sor.

A 20. század beköszöntét óriási reményekkel várta a nyugati világ. A harmincéves európai béke, a technika ugrásszerű fejlődése pozitív irányba mutatott, ennek ellenére az évszázad a népirtások sorozatából állt, amelyek ma is tartanak ugyanabban a térségben, ahol száz éve a Török Birodalom az örményeket igyekezett eltüntetni a föld színéről. Ez a genocídium mintát adott más embertelen rendszereknek is. Ezt ismerte fel Franz Werfel is, amikor 1933-ban a náci hatalomátvételt követően megírta A Musza Dagh negyven napja című regényét.

„Valami naiv, majdnem gyermeteg vonás is volt benne, élvezte a szereplést, a politikát, amelybe reménytelenül szerelmes volt, talán titkos filozopter álmai valósultak meg a bársonyszékkel. Későbbi jobbra sodródása elsősorban valószínűleg annak a következménye volt, hogy aktívan részt akart venni a politikában, továbbra is politizálni akart, és ennek biztosítékát a jobboldaliságban látta. Ő is egyike azoknak, akikről képtelen vagyok megérteni, hogyan falazhattak a deportálásoknak és egyéb embertelenségeknek” – írta Hóman Bálintról kortársa és ismerőse Szegedy-Maszák Aladár. Az eredetileg történész Hóman életét és munkásságát a mai napig nem tárták fel kellő alapossággal, és félő, hogy a Fővárosi Törvényszéken a napokban megkezdett perújítási eljárás sem a vészkorszak kultuszminiszterének történelmi felelősségéről szól majd.

Niszán hó 27-én (2013-ban április 7-8.) emlékeznek meg a zsidó világban a holokauszt áldozatairól és hőseiről. Ez a dátum az 1943-ban, pészach előestéjén kitört varsói gettófelkeléshez kapcsolódik. A Gergely-naptár szerint abban az évben április 19-én kezdődött a zsidó ellen­állók fegyveres akciója a nácikkal szemben. A lázadások és fegyveres harcok általában az után törtek ki, hogy a gettókból már deportálták azokat, akiken a nácik meg­bosszulhatták volna veszteségeiket.

Szélsőjobboldali körökben a bolsevizmust zsidó összeesküvésnek szokás nevezni. Lenint, Marxot, Kun Bélát vagy éppen Rákosit, mint zsidókat emlegetik, noha ezek a személyek megtagadták származásukat és új, választott identitásuk alapján cselekedtek bűnöket az adott társadalmakkal szemben. Származásuk alapján elítélni őket pontosan olyan butaság, mintha Hitlert osztrák, Mussolinit olasz, Tisót szlovák, Szálasit magyar származása miatt tartanánk szörnyetegnek. Sztálin sem grúzként, hanem a kom­munista totalitárius állam fejeként követett el emberiség elleni bűnöket. Paranoid terrorjának célpontjai közé tartozott az a zsidóság is, amely a szélsőjobboldal szerint a kommunista ideológiát kitalálta és rendszerként megvalósította. A második világháború vége után nyolc évvel úgy döntött, hogy befejezi azt, amit Adolf Hitler elkezdett. Ebben akadályozta meg 1953. március 1-jei agyvérzése. Aznap kezdődött a purim, a zsidóság egyik legvidámabb ünnepe, amikor az Óperzsa Birodalom idején a nép kiirtását tervező Hámán vereségére és a hatalmas szabadulásra emlékeznek.

A lengyel orvos, gondolkodó, tanár, pedagógus és író, hetven éve szállt be árvaházának lakóival együtt abba a vagonba, amelynek végállomása a treblinkai haláltábor volt. Egy olyan eszmét hagyott maga után, amely még a mai világban is meglepően hangzik: a gyerekeknek joguk van a tiszteletre. Egy tanárnak partnert kell látnia a diákokban, olyasvalakiket, akikkel együtt nagy és nemes dolgokat is megvalósíthat. Ennek kulcsa azonban a szeretet és a tisztelet.

Az amerikai kiadást követően négy évvel magyarul is megjelent Jack Kerouac kultikus regényének legújabb kiadása. „Az eredeti tekercs" alcímet viselő könyv tekinthető kritikai kiadásnak is. Különlegessége, hogy az eddigi kiadásokban álnéven szereplők az eredeti nevüket viselik.  Sokkal érthetőbbé válik, hogy a könyv miért vált az ellenkultúra, a konvenciók ellen lázadók hitvallásává. Ha elolvassuk és átgondoljuk, meg fogjuk érteni, hová vezet ez az út. Sehova.

Ivan Gašparovič szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarságnak a két világháború közötti vezetője, aki az 1950-es években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt. Ezért szerinte helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. Az ATV Tabu című műsorában Havas Henrik és vendégei beszélgettek a gróf körüli polémiáról és mai aktualitásairól.