Az elmúlt években rohamosan fejlődött a munkafolyamatok automatizálása, illetve a robotika iparága, aminek hatására egyre több munkavállaló feladatát robotok, prog­ramok végzik el szerte a világon. Ennek köszön­­hetően a vállalatok jelentős összegeket tudnak megspórolni, ám ezzel egy időben egyre csökken a foglalkoztatottság. Többek között most már a gyári és építőipari munkásokat, az ügyfélszolgálatosokat, a marketingeseket, a pénztárosokat vagy a sofőröket is érintheti, hogy néhány éven belül a munkájukért robotok is versenyez­­het­nek majd velük a munkaerőpiacon.

Tovább csökkent azoknak a száma, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékát valamelyik egyház javára ajánlják fel. A legjelentősebb veszteséget a történelmi egyházak könyvelhették el, miközben a legnagyobb növekedést a Hit Gyülekezete tudhatja magáénak – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfrissebb adataiból.  

A rendőrség nem nyomoz az embercsempészéssel hírbe hozott Kiss Róbert volt gárdakapitány ügyében – ezt maga az érintett közölte Facebook-oldalán. Kiss ügyére korábban rákapcsolódott a Fidesz, amely a jelek szerint különböző köztörvényes ügyekkel venné elejét, hogy a következő választáson a Jobbik potenciális kormányváltó erőként tűnjön fel. Bár az utóbbi hónapokban több, a „nemzeti radikális” oldalhoz sorolt közszereplő is lebukott önbíráskodás, sikkasztás, illegális határátlépők segítése, lopás és pénzhamisítás gyanújával, a Jobbikban nem okozott pánikot a feltűnő sorozat, a lebukások mögötti szervezettséget viszont nem zárják ki.

A magyar-szerb határon épülő kerítés bejelentése óta megduplázódott a naponta érkező menekültek száma. Németország viszont szerdán úgy döntött, a szíriai menekülteket nem toloncolja ki. Kérdés, hogy ezek után mi értelme lesz a kerítésünknek. Az elmúlt két és fél hónap mozgalmas kronológiája.

Mennyire elszigetelt politikus Orbán Viktor Európában bevándorlásügyben? Kiírta magát az európai nemzetek vezetői közül, mint ahogy kritikusai állítják, vagy épp ellenkezőleg: híveinek van igaza, akik szerint őt követi Európa mind több vezetője?

A „krétai harcos” Janisz Varufakisz pénzügyminiszter távozása után mintha megszelídültek volna a görögök. A legutóbbi tárgyalássorozat is feltűnően békésen és optimista hangu­latban telt. Immár a harmadik mentőcsomag a téma és 86 milliárd euró az aktuális tét, amelynek feltételeiről mihamarább szeretnének megegyezni a felek.

A pénz jöhet, a part azonban mindenkié – vélik a franciák a szaúdi király és mintegy ezerfős kísérete megérkezése után. A szabadság és egyenlőség országában közfelháborodást keltett, hogy Szalman király számára hosszabb partszakaszt zártak el az amúgy is jelentős nyaraló tömegtől. Jócskán benne vagyunk a nyárban, lassan a politikusok is szabadságra indulnak – nyo­mukban törött széklábak és paparazzók kíváncsiskodó tekintete. A német politikusok egy része továbbra sem zavartatja magát, a válság ellenére idén is Görögországban töltik majd pár hetes nyaralásukat.

Másfél hónapja írtunk arról, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyik vendégelőadója, Joseph Massad amerikai professzor nyilvános előadása mellett zártkörű találkozót tartott az egyetemen, amelyhez bevezetőként és gondolat-ébresztőként az Izrael állam megszüntetését taglaló cikkének elolvasását javasolta a résztvevők számára (Akadémiai intifáda a CEU-n. Hetek, 2015. június 5.). Az írás a szélsőséges Electronic Intifada című portálon jelent meg idén májusban. A látogatással párhuzamosan a CEU Nádor utcai épületét Izraelt gyalázó plakátok lepték el, amelyekkel az érintett diákok vélhetően Massadot kívánták üdvözölni. Egy héttel később a fejle­ményekről is beszámoltunk, és közöltük az egyetem nyilatkozatát, valamint számos mérvadó véleményt is az ügyről (Akadémiai intifáda: a népirtás is belefér? Hetek, 2015. június 12.). Úgy gondoltuk, ezzel a botrányos Massad-vizitből mindenki levonta a megfelelő következtetést, ám július közepén az ügyben meglepő fordulat történt.

Megnyugodtak a kedélyek a kárpátaljai Munkácson a múlt hétvégi lövöldözés után, amely egy országgyűlési képviselő testőrsége és a Jobb Szektor között tört ki, és három ember életébe került. Noha alapvetően ugyanazoknak az erőknek a képviselői csaptak össze a békés városban, akik Kelet-Ukrajnában is szemben állnak a harctéren, a Kárpátaljai Népköztársaság megalakulásától nem kell tartani, csak a csempészpiac kérdését igyekeztek nagy kaliberű fegyverek alkalmazásával megoldani.

Két évnyi tárgyalás, féltucatnyi határidő-hosszabbítás és diplomáciai zsákutca után a Hatok (az ENSZ öt állandó tagja és Németország) Bécsben megállapodott Iránnal a perzsa állam atomprogramjáról. A megállapodást aláírók hangsúlyozzák, „történelmi egyezmény” született, ami hosszú időre megszünteti annak veszélyét, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A Hatok szerint erre megfelelő garanciák vannak a megállapodásban, Teherán viszont úgy értékeli, hogy megbukott a nyugati „zsarolás”, az embargós politika. A térségben a legközelebbi érintett, Izrael úgy véli, súlyos hiba volt a paktum, aminek eredményeként „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez”.

Vida Ildikó NAV-elnök furcsa lemondását két további hírrel együtt érdemes elemezni: a Simicska Lajos-féle Közgépet három évre kizárták a közbeszerzési pályázatokból, és a közelmúltban számos, Simicska Lajoshoz köthető állami vezetőt mentettek fel pozíciójából.   

Amióta az orosz hadsereg egyre gyakrabban és egyre közelebb gyakorlatozik a svéd határokhoz, a skandináv ország lakossága is egyre nyugtalanabb. Húszezer főnél is kevesebb aktív állományával a svéd haderő lett a térség leggyengébb láncszeme, amely így nagy valószínűséggel a saját területeit sem képes megvédeni.

Ütött az óra, és államcsődben Görögország. Elvileg. Kedd éjfél óta ugyanis 1,6 milliárd euróval tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A helyszíni riportok szerint a helyi élet továbbra is „zavartalanul” zajlik, az igazi megoldást azonban még senki sem látja.

Bár a főpolgármester alig egy hete még elképzelhetetlennek tartotta, hogy Budapest ingyen az államnak adja a Dagály Fürdőt, kedden pontosan ez történt. Sőt, az átadás mellett a főváros még köszönetet is mondott az államnak a BKV nagylelkű támogatásáért.

Amerikai és svájci kutatók olyan, 1996 és 2006 között végzett felméréseket vetettek össze, amelyek – többek között – a zsidókról alkotott véleményükről faggatták a megkérdezetteket. A németországi általános társadalmi felmérés 5300 ember véleményét gyűjtötte össze 264 városból életkor, nem és lakóhely szerint.

Michael Douglas kapta meg a napokban a „zsidó Nobel-díjat” Izraelben, amelyet ünnepélyes keretek között Benjamin Netanjahu adott át Jeruzsálemben a hollywoodi sztárnak.

Rájár a rúd a magyar légierőre: a csehországi baleset után a múlt héten Kecskeméten egy másik Gripen vadászgépnek kellett kényszerleszállást végrehajtania. Az esetek kivizsgálása még zajlik, az azonban a Hetek információi szerint enyhén szólva nem növeli a repülésbiztonságot, hogy tömeges agyelszívás zajlik a repülő műszaki állománynál – sőt, a vadászpilóták közül is egyre többen kacsingatnak a polgári pálya felé, ahol a jelenlegi fizetésük többszörösét vihetnék haza havonta.

Habár a hétfő éjszakába nyúló uniós csúcson az érintettek végül pozitívan értékelték az új görög javaslatcsomagot, a héten még összeülnek a felek a végső egyezség megtárgyalására. A görög kormány legutóbbi ajánlatában már több területen engedett a nemzetközi szervezetek kéré­-seinek, és ez reménysugarat jelent a nyárra nézve, hiszen a júliusi részleteket már biztosan nem tudnák külső segítség nélkül törleszteni.

Továbbra sincs egyezség a görög kormány és az ország hitelezői között. Már Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke – és eddig Athén legnagyobb támo­ga­tója – sem hajlandó konkrétumok nélkül asztalhoz ülni a görög miniszterelnökkel. Úgy tűnik, hogy a tárgyalópartnereknek már kezd nagyon elegük lenni Athén „csiki-csuki, időhúzós” játékából – olvasható az angol­szász sajtóban. Következő, lapzártánk­kor esedékes találkozójuk a német és francia vezetőkkel is meghiúsulhat emiatt.