Rade Markovicsnak, a titkosrendőrség volt vezetőjének, és a hivatal tizenöt munkatársának letartóztatása jelzés lehet: a jelenlegi kormány nem hagyja, hogy a volt diktátor, Szlobodan Milosevics büntetés nélkül maradjon. Ha teljesülne is a nyugati hatalmak régi követelése, a helyzet a Balkánon akkor sem lenne megnyugtató: Bosznia–Hercegovinában a horvát, míg Macedóniában az albán követelések fenyegetnek azzal, hogy újra konfliktus tör ki a régióban. A nyomozó hatóságok szeretnék biztosítani, hogy Milosevics letartóztatása mindenképpen szabályosan történjen. Már találtak is olyan gazdasági visszaélésekre utaló nyomokat, amelyek alapján – ha bebizonyosodnak – könnyen rács mögött találhatja magát a volt elnök. A londoni Independent cím? lap úgy tudja, hogy a belgrádi központi börtön egyik szintjét teljesen kiürítették, hogy lakájossá tegyék a volt államfő számára.

Sok még a nyitott kérdés Szlobodan Milosevics sorsa körül. A Nyugat a kiadatását sürgeti, és nem szeretné, ha az ügy lekerülne a napirendről. Az utóbbi időben ez okból megnőtt a nyugati diplomaták utazási kedve. A szerb főváros első jelentős vendége éppen egy olyan személy volt, aki szívesen látná hazájában minél hamarabb a volt diktátort. Carla del Ponte, a Hágai Nemzetközi Bíróság főügyésznője csak azért érkezett Belgrádba, hogy megtárgyalja, mikor és hogyan adják majd át Milosevicset. 

Év vége van. A különböző szervezetek és médiumok megválasztják az év sportolóit. Az észak-amerikai lapok sem tesznek másképp. 

A FIFA, mint ahogy fennállása óta minden évben, most is megrendezte év végi show-műsorát. Rómában az esztendő legjobb futballistáját díjazták. Zinedine Zidane, Luis Figo és Rivaldo gyepen kívüli versenyének élét azonban ezúttal elhomályosította egy különleges párharc. A FIFA ugyanis az évszázad utolsó gálájáról lévén szó, száz év legjobbját is kihirdette. A megosztott díjat Maradona és Pelé részére adta ki a világszervezet. A döntésért csak a két választott hazájában nem támadták élesen a Sepp Blatter vezette nemzetközi szövetséget. 

A Lisszabonban megrendezett Mesterek Kupájára az idei év legjobb férfi teniszezőit hívták meg. A versennyel tulajdonképpen lezárultak a második évezred férfi teniszversenyei. Az évszázad és egyben az évezred utolsó szezonjában az idei év egyik meglepetése a brazil Kuerten volt, a legesélyesebb és az igazán rangadónak számító év végi tornát a 24 éves brazil meg is nyerte. 

Jugoszlávia sorra veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat nemzetközi szervezetekkel, nyugati NATO-tagállamokkal és a korábbi tagköztársasá-gokkal. Szlovénia és Bosznia-Hercegovina is úgy döntött, hogy kilépnek az eddigi falak mögül, és ezzel is bizalmat szavaznak az új jugoszláv elnöknek, Vojiszlav Kostunicának. A külpolitikai sikerek még nem jelentenek általános megoldást, amint azt a Koszovóban újra elharapózó erőszak mutatja. George Robertson NATO-főtitkár kijelentette: "A szerbiai változásokkal a háttérben a nemzetközi közösség nem fogja többé szó nélkül hagyni, még kevésbé elfogadni a szélsőségesek akcióit".

A várakozásnak megfelelően a belga–holland közös rendezés? Európa-bajnokságot megnyerő francia labdarúgó-válogatottból került ki a legtöbb jelölt. Összesen 10 játékos került a France Football hagyományos év végi Aranylabda-szavazásának ötvenes listájára. Ráadásként az országot még egy futballista képviseli. Az Eb-aranyérmes csapatban ugyan nem szereplő, de az FC Valenciával a Bajnokok Ligájának (BL) döntőjébe kerülő Jocelyn Angloma is ott van az igen elit társaságban. Az Eb-döntőbeli ellenfél olasz együttesből "csak" öten kerültek a legjobb ötven közé. Itt is van egy plusz játékos, az AS Monacóval francia bajnokságot nyerő Marco Simone, aki szintén a reménykedők táborában van. Argentína szintén hat futballistájáért szoríthat. Dél-Amerikát erősíti még négy brazil labdazsonglőr is. Érdekessége még a mostani jelöltlistának, hogy a klubok rangsorában a Manchester United a "nyerő", hat játékossal. A BL-ben diadalmaskodó Real Madrid gárdájából csak négy futballistát választott a kandidálók közé a világhír? szaklap. A győztes nevét csak december 19-én hozzák majd nyilvánosságra. A tavalyi évben a brazil Rivaldót választották a legjobb Európában játszó labdarúgónak. A most is jelölt Zidane révén a franciák 1998-ban adtak utoljára aranylabdást. Idén Figót, Henryt vagy Beckhamet tartják a legesélyesebbnek az igen rangos cím elnyerésére. Minden lehetséges.

Egy váddal kezdődött az utóbbi évek legnagyobb labdarúgóbotránya Németországban. Uli Hoeness, a Bayern München menedzsere vádolta azzal a 47 éves Christoph Daumot, hogy kábítószert fogyaszt, illetve kereskedik vele, valamint lányokat is futtat – ez utóbbi vádját azonban később nyilvánosan visszavonta. Daum, aki a Leverkusen vezetőedzője volt, lemondott tisztségéről, helyét a Német Labdarúgó Szövetséggel (DFB) történt egyeztetés után az őszi idény végéig Rudi Völler, megbízott szövetségi kapitány veszi át a Leverkusen kispadján.

Orbán Viktor a parlamentben a magyar olimpikonok és segítőik tiszteletére rendezett kitüntetési ünnepség után kijelentette: érdemes lenne pályázni a 2012-es vagy 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezésére. A nyilatkozat vegyes visszhangokat váltott ki.

Nem akármilyen filmet láthatott, aki csütörtökön úgy döntött, hogy a jugoszláv ellenzék belgrádi demonstrációját figyeli valamelyik nemzetközi hírtelevízióban. A tüntetés oka a Milosevics vezette hatalom cinikus közönye volt, amellyel a választópolgárok akaratát semmibe vette. Ultimátumot is adtak Szlobodan Milosevicsnek, hogy délután háromig, a tüntetés hivatalos kezdetéig mondjon le. Zoran Dzsindzsics ellenzéki kampányfőnök nyilatkozata jelezte: valami készül. "Nem kell komoly jelentőséget tulajdonítani az alkotmánybíróság választásokat megsemmisítő határozatának" – mondta, és neki lett igaza.

Ausztráliát nagyon régóta lakják, de közel kétszáz évig nem tudtunk róla semmit. Így az őslakosok történelme is kissé homályba vész, de egy biztos: nem angolul beszéltek. Eme remek nyelvvel azután találkoztak, amikor James Cook 1768-ban elindult, hogy megkeresse a "nagy déli földet". 1770. április 29-én ért partot az ország keleti partjainál, amit az előtte itt járt holland felfedezők Új-Hollandiának neveztek el. Cook kapitány is adott egy új nevet a területnek: Új-Dél- Wales, és – biztos, ami biztos – az új szerzeményt III. György örökségének nyilvánította. A hajón utazott Sir Joseph Banks botanikus is, aki nélkül az angol alattvalók semmit sem tudtak volna meg királyságuk új tagjáról. Néhány évvel a felfedezés után a növénykutatónak az a remek ötlete támadt, hogy itt lehetne megoldani az anyaország túlzsúfolt börtöneinek gondját.

Két hét múlva választások lesznek Jugoszláviában. Hogy ki lesz az elnök, azt még senki nem tudja biztosan. Jugoszláviában most fognak először közvetlenül elnököt választani, eddig a parlament döntött az államfő személyéről. A törvénymódosításra a mostani elnök személye miatt került sor, mert a régi szabályozás szerint nem lehetett volna újraválasztani. A posztra így Szlobodan Milosevicsen kívül még három hivatalos jelentkező akadt.

A most lezajlott montenegrói helyhatósági választások tétje nem pusztán a mandátumok megszerzésében állt. A kisebbik jugoszláv tagköztársaság szavazói közül minden harmadikat érintett a választás, ezért az eredmény túlnőtt a két város ellenőrzésének kérdésén, valójában a Belgrád-párti és a nagyobb önállóságot szorgalmazó csoportok erőpróbája volt. A több induló ellenére két párt ütközött meg, a Milo Djukanovics nyugatbarát montenegrói elnök vezette "Éljünk jobban" koalíció és a Momir Bulatovics jugoszláv kormányfő (volt montenegrói elnök) nevével fémjelzett "Jugoszláviáért" szövetség.

Montenegró a bombázások előtt sem támogatta Koszovó kiválását a jugoszláv államszövetségből, de azt sem szeretnék, hogy a területre nézve közel azonos, de népességszámában háromszor nagyobb tartomány önálló tagja legyen a most kéttagú délszláv államközösségnek. Ezt a véleményt erősítették meg a nyugatbarátnak tartott kisebbik tagköztársaság vezetői, amikor ötven éve először járt albán küldöttség hivatalos látogatáson Podgoricában. Közben Koszovóban egyre nagyobb problémát jelentenek a szeméthegyeket elözönlő patkányrajok.

1999. március 24-e fordulópont volt a NATO történetében: az észak-atlanti szövetség fél évszázados történetében először avatkozott be a saját területén kívüli országban. Több mint fél év fenyegetőzés előzte meg a valódi támadást, amely 78 napig tartott. Néhány békekonferencia és tanácskozás után döntött úgy a NATO vezérkara, hogy akár az ENSZ-et megkerülve is beavatkozik, mert tudták, Kína és Oroszország a Biztonsági Tanácsban megvétózza a beavatkozási tervezetet. A bombázások célja a humanitárius katasztrófa megelőzése, a tömeges népirtás megállítása, Koszovó autonómiájának létrehozása – akkor még Szerbia részeként képzelték el –, Szlobodan Milosevics eltávolítása a hatalomból, s Jugoszlávia demokratizálása és integrálása volt az új európai világba.

Bill Clinton háromnapos bulgáriai látogatása az ország történetében az első amerikai elnöki látogatás volt. Hivatalos megbeszélései mellett Clinton találkozott a blagojevgradi amerikai egyetem diákjaival is. A Szófia belvárosában rendezett tömeggyűlésen szólva az amerikai elnök méltatta a jelenlegi bolgár kormány munkáját, és kijelentette, hogy a 21. században nem lehet elfogadni két különálló Európát. A látogatás a várakozások szerint emelni fogja a befektetők érdeklődését a térség iránt. Ezt mutatja, hogy a mintegy 900 fős amerikai küldöttség nem jelentéktelen részét üzletemberek tették ki, valamint az EU kereskedelmi bizottságának váratlan döntése: a bolgár tejtermékek szabad utat kaptak az EU piacaira.

"Bértollnokok és szélsőséges emberek azok, akik ma a demokrácia legfőbb ellenségei. Minden demokratának, radikálisnak, liberálisnak és konzervatívnak feladata a kisebbségek védelme" – mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus a Kossuth Lajos téren a Fiatal Baloldal, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom és a Szakszervezetek Ifjúsági Szövetsége által szervezett, antiszemitizmus-ellenes demonstráción.

A Jugoszlávia elleni négyhónapos háború alatt a NATO arra hivatkozott, hogy Koszovó az albánok elleni népirtás földje: a szerbek által végrehajtott etnikai tisztogatás áldozatainak számát több tízezerre, néhány forrás százezres nagyságrendűre becsülte. Közel fél év telt el a háború befejezése óta. A héten a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék főügyésze, Carla Del Ponte bejelentette: eddig 2 018 áldozat maradványait ásták ki. A főügyész aszszony azonban hozzátette: arra számít, hogy ez a szám még emelkedni fog. Miodrag Popovics szerb információs miniszterhelyettes a CNN hírtelevíziónak elmondta, hogy "szkeptikus" az adatokkal kapcsolatban. "A joghatóságainkat nem engedték a helyszínek közelébe sem" – mondta Popovics.

Egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatási adatokat hoztak nyilvánosságra a közvéleménykutató cégek. Mindennek az is érdekessége, hogy mindezt a Fidesz-MPP kongresszusát megelőzően. A Medián Kft. jelentése a két legnagyobb párt, az MSZP és a Fidesz helycseréjét mutatta ki a biztosan szavazók körében. Egy nappal később a Századvég-TÁRKI közös kutatásának eredménye viszont megerősíti: a Fidesz vezet a MSZP előtt.