Habsburg Károly június 13-án már nem a jelenleg általa képviselt Osztrák Néppárt (ÖVP) színeiben indul az európai parlamenti választáson Ausztriában, hanem az újonnan alapított Keresztény-Szociális Szövetség (CSA) nev? párt listavezetőjeként – jelentette be maga az érintett bécsi sajtóértekezletén.

Megdöbbentő cikket közöl a Newsweek cím? amerikai magazin legfrissebb száma szudáni fekete és keresztény rabszolgákról, akiket muszlim fogva tartóik erőszakkal kényszerítenek az iszlám hitgyakorlatra. A kiszabadításukra vállalkozó Christian Solidarity International nev? szervezet tevékenységét azonban az ENSZ képviselői élesen bírálják, mivel szerintük a visszavásárlás a rabszolga-kereskedelmet erősíti.

Ötvenkét éve nem volt ilyen tornádójárás az Egyesült Államokban. Az F-5-ös erősség? vihar Oklahoma és Kansas államokban kegyetlen pusztítást végzett: egész települések tűntek el a föld színéről, másutt pedig otthonok, üzletek sérültek meg. A CNN hírtelevízió bemutatott egy amatőr felvételt, amelyet az egyik tornádó közvetlen közeléből vettek fel: a szétszakított villanyvezetékek és a felrobbant transzformátorházak villanásai háborús támadás képét idézték – Szerbia helyett ezúttal Amerika közepén. A halálos áldozatok száma meghaladhatja az ötvenet, több száz ember pedig eltűnt a forgószélben.

A Pentagonban több kulcsember javasolja Jugoszlávia teljes kör? invázióját, amelynek során a NATO elfoglalná Belgrádot, megbuktatná Szlobodan Milosevics elnököt, kormányának vezetőit pedig a hágai nemzetközi bíróság elé állítaná – javasolják a Pentagon egyes befolyásos tervezői a The Guardian cím? brit lap értesülése szerint.

A balkáni háború első hónapja után mind több találgatás, feltételezés és cáfolat hangzik el a NATO esetleges szárazföldi hadműveleteiről. Magyarország (Romániával együtt) az úgynevezett "északi" forgatókönyvekben szerepel felvonulási területként, ám ennek a lehetőségét magyar részről eddig határozottan elutasították. Orbán Viktor magyar kormányfő a The Daily Telegraph cím? brit lapnak adott interjúban kijelentette: hiszi, hogy a legjobb stratégia a légi csapások fokozása. Hasonlóan vélekedik az ellenzék is. "A belgrádi vezetés eddig betartott bizonyos játékszabályokat a magyar kisebbséggel való bánásmódjában" – mondta a Heteknek Szent–Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, azonban hozzátette, hogy "amennyiben viszont súlyosbodnak az atrocitások, Magyarország álláspontja Jugoszlávia irányában alapvetően és jelentősen változni fog".

Úgy tűnik, véget ért az elmúlt évek leszámolásos merényletsorozatában a választások óta beállt szünet: ismeretlen tettesek kis híján felrobbantották az olajügyleteiről ismert Csüllög Zsigmond vállalkozót. Döcher György és Seres Zoltán kivégzése után ez volt a harmadik nyíltszíni merénylet két és fél hónapon belül.

A The New York Times cím? amerikai napilap helyszíni beszámolója a NATO-légitámadás során lebombázott moravai hídon szerencsétlenül járt vonat utasainak tragédiájáról, Steven Erlanger szerbiai tudósítása alapján.

A kilencvenes évek közepe óta fennálló súlyos éhínség során eddig mintegy 2 millióan vesztették életüket Észak-Koreában – jelentette a CNN hírtelevízió. A válság kezelésére bevezetett élelmiszerosztó program készletei azonban e hónapban kifogynak. Ha továbbra sem történik semmi változás, a lakosságnak hamarosan olyan "alternatív élelmiszereket" kell fogyasztania, mint például a különféle növényi gyökerek – véli David Morton, az ENSZ észak-koreai koordinátora, aki azt is elmondta: a gabona adományok eddig elegendőnek bizonyultak ugyan a gyermekek élelmezésére, a felnőtt lakosság azonban továbbra is éhezik. Tavaly több mint 600 ezer tonna gabona érkezett adomány formájában, ám a rászorulók elmondása alapján a segélyszállítmányok nem érték el céljukat: nagy részük a pártelit és a katonaság kezébe vándorolt. A kormány "biztonsági okokra" hivatkozva 50 tartományba be sem engedte az ENSZ küldötteit. A jelenlegi segélyszállítmányok csupán "tűzoltásra" elegendőek. Elemzők szerint ugyanis a válságot az okozza, hogy Észak-Korea nem hajlandó megreformálni kommunista mezőgazdaságát és ipari struktúráját, s nem csökkenti magas katonai kiadásait sem. Mezőgazdasági tevékenységét erősítendő, a fővárosból eddig mintegy kétmillió lakost telepített át vidékre. Az ország lakosságának 8 százalékát érintő erőszakos áttelepítési program tavaly vette kezdetét, és a tervek szerint öt évig fog tartani.

Az elmúlt napokban újabb áldozatokat követeltek a vallási és etnikai összetűzések a vitatott hovatartozású indonéz tartományban, Kelet-Timoron. A vérengzésre reagálva a Nobel-békedíjas Belo püspök kijelentette, hogy "szégyellek indonéziai lenni". Belo nyugalomra intette az embereket, ugyanakkor Habibie elnököt felszólította az erőszak kivizsgálására.

Görögország számára továbbra is fontosak a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok, és a két országot összekötő hagyományos szálakat nem lehet figyelmen kívűl hagyni. Jugoszlávia a válság után is közeli szomszédunk marad, és sokkal szívesebben látnánk a koszovói válság politikai megoldását – hangsúlyozta Kosztasz Szimitisz görög kormányfő.

Romano Prodi, az Európai Bizottság új elnöke szerint az euró bevezetése "megváltoztatta a nemzetállamról alkotott felfogást" és ezzel felszámolta a tagállamok szuverenitásának egyik pillérét. Prodi a Financial Times cím? brit napilapnak adott interjúban kijelentette: soron következő feladatának a "politikai Európa létrehozását" és egy "közös európai lélek" kialakítását tekinti. A nyilatkozat kapcsán konzervatív brit politikusok magyarázatot követelnek Tony Blair brit miniszterelnöktől, hogy miként támogatta egy "elkötelezett föderalista" politikus megválasztását az uniós testület élére.

A Jugoszlávia elleni légicsapás áldozatai között mindkét oldalon vannak polgári áldozatok: a koszovói albánok a szerb paramilitáris szabadcsapatoknak lettek céltábláik, tömeges menekülésüket idézve ezzel elő, de a bombázások a Jugoszlávia civil lakosságából is követeltek életeket. A koszovói–szerb határon, embertelen körülmények között összezsúfolódott tömegben, a jelentések szerint felütötte a fejét a kolera és a tífusz is, miközben a segélyszervezetek kétségbeesetten igyekeznek élelmet osztani az éhező menekültek között.

A koszovói albán tárgyalóküldöttség aláírta a nemzetközi összekötő csoport béketervét, amely három évre széles kör? politikai autonómiát biztosít Koszovó számára, a háború sújtotta tartomány azonban Szerbia része marad. A koszovói béketárgyalások második párizsi fordulója mégis kudarcot vallott, mivel a szerb küldöttség elutasítja a megállapodás aláírását. A szerbek jelentős változtatásokat sürgetnek a múlt hónapban kidolgozott nemzetközi béketerven, és továbbra is határozottan elutasítják annak katonai részét. "Szerbia soha nem fogja feladni Koszovót önszántából" – mondta Ratko Markovics, a szerb delegáció vezetője. "Csak erőszakkal vehetik el tőlünk. Ha a NATO meghívás nélkül lép be Szerbiába, agresszorként, ellenségként fogjuk fogadni" – tette hozzá a szerb vezető. Nemes Zoltán vajdasági magyar sorkatona koszovói haláláról értesülve a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) felhívta a vajdasági magyarok figyelmét, hogy a konfliktus lezárásáig ne reagáljanak a behívásokra, ne menjenek Koszovóba harcolni.

A fajgyűlöletből elkövetett gyilkosságairól és keresztégetéseiről ismert amerikai szélsőjobboldali szervezet, a Ku-Klux-Klan (KKK) újabban Európába is áttelepült, Nagy-Britanniában építve ki hálózatát – állítja a londoni Sunday Telegraph.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte az amerikai képviselőház keddi döntését, amelyben felszólítja Clinton elnököt, szálljon szembe a palesztin állam egyoldalú kikiáltásával. A miniszterelnök közleménye leszögezi, hogy a szenátus döntése elősegíti a béke megszilárdítását, és elhárítja annak veszélyét, hogy Jeruzsálem fővárossal létrejöjjön egy palesztin állam. Jasszer Arafat palesztin elnök várhatóan március végén tárgyal Clintonnal a kérdésről. Denis Ross, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja azonban kedden Madridban már közölte Arafattal, hogy Washington helytelenítené a palesztin állam május 4-i kikiáltását.

A március 15-i ünnepségek és a NATO-csatlakozással kapcsolatos ünnepi zászlófelvonás tovább mélyítette a kormánypártok és az ellenzék közötti távolságot. Történt ugyanis, hogy a nemzeti egységet is szimbolizáló állami rendezvényekre nem hívták meg az ellenzéki pártokat. A Miniszterelnöki Hivatal adminisztrációs hibáról, az MSZP és az SZDSZ kirekesztő politikáról beszél.

Az ausztriai történelemben először a karintiai tartományi választásokat egy szélsőjobboldali párt, a bevándorlás-ellenességéről híres Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg, melyet az ellentmondásos személyiségként ismert, Európa legnépszerűbb szélsőjobboldali politikusának tartott Jörg Haider vezet. Haider, aki már egyszer volt tartományi főnök Karintiában, most újra várományosa a kormányzói széknek.

Brüsszel hadjáratot indított a kártékony szekták ellen – áll a Le Soir cím? belga napilap híradásában. A kormány brosúrákkal és ingyenesen hívható telefonvonalakkal igyekszik segítséget nyújtani az embereknek a hivatalosan kártékonynak minősített vallási közösségek közötti tájékozódáshoz. Felmerül a kérdés: miközben a kormány az erkölcsi értékeket képviselő evangéliumi közösségeket és a szélsőséges vallási mozgalmakat egy kategóriába söpri, és úgy csap le rájuk, vajon nem az elmúlt évek megrázó brüsszeli botrányairól, a Pándi-gyilkosságok, a Dutroux- vagy a Spencer-ügyek mögött meghúzódó morális válságról kívánja-e a közvélemény figyelmét elterelni?