Szentendrén, a Cinke utca 2. szám alatt hétfőn reggel 8 óra körül robbant a kukába
rejtett távirányítású bomba, amely megsebesítette a kutyasétáltatásból hazatérő
Csüllög Zsigmondot. A repeszdarabok a férfi lábán, oldalán okoztak sebeket. A detonáció
következtében csaknem bedőlt a kerítés, és az úttest is megrongálódott. A sebesültet
kórházba szállították.
Csüllög Zsigmond az egyik tulajdonosa a korábban rendőrségi ügybe keveredett Conti
Car Kft.-nek. 1997 áprilisától húsz hónapon át tartották előzetes letartóztatásban,
de a hatóságoknak az eljárás során eddig nem sikerült a vádemeléshez elégséges
bizonyítékot találni ellene. Alvilági körökben mindazonáltal az illegális olajügyletek
egyik meghatározó személyének tartják Csüllögöt, aki a nyolcvanas évek végén
"pitiáner betörésekkel" alapozta meg vállalkozói karrierjét – tájékoztatta
lapunkat egy neve elhallgatását kérő alvilág-szakértő. A tavaly nyáron meggyilkolt
Boros Tamás Csüllög letartóztatásakor így nyilatkozott a rendőrségnek a Conti Car
Kft.-ről: "
Az egész cég azért lett létrehozva, hogy ha olajjal elkezdenek nagy
és kiskereskedelmet, akkor a céget lehet úgy működtetni, megfelelő APEH és VPOP
kapcsolattal, hogy egy-két hónapig a külföldről beérkezett gázolaj vámja és adója
ne legyen befizetve,
ameddig ez működik, kivenni belőle a pénzt, majd az ügyvezetőt
külföldre telepíteni, és megtörtént a csoda."
Radnai László vállalkozó – Csüllög üzlettársa – a sajtón keresztül rendőröket
rágalmazott meg a bűncselekmény elkövetésével. Ferenczi László az ORFK bűnügyi főigazgatója
kijelentette: ezek az állítások minden alapot nélkülöznek.
Csüllög azt közölte a nyomozókkal, hogy nincsenek ellenségei, és olyan üzleti tevékenységet
sem folytat, ami miatt összeütközésbe kerülne alvilági körökkel. Így el sem tudja
képzelni, ki törhetett az életére. Egyébként a kórházban nem kért rendőrségi védelmet
személyi biztonságának megóvása érdekében. Szakértőnk szerint ez a momentum is
arra utal, hogy a hétfői robbantás csak figyelmeztetés volt Csüllög számára, a merénylet
megrendelői még hajlandók tárgyalás útján megegyezni a sértettel. A kérdés csupán
az, miről?
1999. 04. 24. (III/16)
