A magyar emigráció rádiós műsorai Amerikától Új-Zélandig a kultúra és a nyelv ápolása mellett politikai motivációval és feladatvállalással születtek meg és működtek az évek során. Az 1956-ban elmenekült értelmiségiek, politikusok, szabadság-harcosok hihetetlen gyorsasággal alakították meg szervezeteiket, és kapcsolódtak be a rádiós életbe. A helyi jellegzetességektől függetlenül mindegyik kontinens adásaira jellemző, hogy a magyarság ti-pikusan az ’56-os generáció hangján szól még ma is. Lapunknak az ausztrál állami multikulturális rádió brisbane-i szerkesztője, Szalisznyóné Gárdonyi Lili mondja el kivándorlásának történetét.

Tizenhét túra négy kontinensen, ötvenöt országot és több mint ezer várost érintve – ezekkel a számokkal lehet illusztrálni Zelei József kerékpáros békenagykövet világszerte egyedülálló teljesítményét. „Békekönyvében” több ezer aláírás található államfőktől, politikusoktól, űrhajósoktól, királyoktól, hercegektől. Idén nyáron az első világháború emlékére tekert egy Békés Európáért.

Az elmúlt években jelentősen megváltoztak a temetkezési szokások. Míg korábban ritkaságszámba ment az urnás temetés, addig ma már megközelítőleg minden második szertartásnál a hamvasztást választják, és többségében hazaviszik az urnákat, amelyek sorsa innentől nem követhető nyomon. Ezek növekvő száma miatt belátható időn belül tízezres nagyságrendben lesznek urnák a családok birtokában, és az sem elképzelhetetlen, hogy hamarosan teljesen eltűnnek a hagyományos temetkezési módok. A hozzátartozók szerint a temetők fenntartói egyre magasabbra srófolják az árakat, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) viszont úgy gondolja, hogy a hamvak hazaszállításával sérül a nyilvántartás és kegyeletsértés is történik, amit az egyre szaporodó hajmeresztő történetek is alátámasztanak.

A kvízműsorokat a televíziózás történetének egyik legjobb közösségteremtő műfajaként tartják számon. A játék sikerében döntő szerepe van a műsorvezető személyének. Egy idén februárban megrendezett szakmai gálán Gundel Takács Gábort választották a 2013-as év legjobb férfi műsorvezetőjének. A szak- és hírmédiumok által alapított Magyar Televíziós Újságírók Díját szórakoztató műsorok és műsorvezetőik méltánylására hívták életre. A legjobb vetélkedő elismerését a közmédia csatornáin vetített Maradj talpon! című műsor érdemelte ki.

Bernie Ecclestone – az F1-es autós gyorsasági világbajnokságot üzemeltető szervezet (FOCA) elnökeként – a nyolcvanas években elhatározta, hogy száguldó cirkuszával rést üt a vasfüggönyön, és egy szocialista országban építi föl a Formula–1-et. Moszkva bürokratikus „fafejűsége” nem tetszett neki, így amikor ’83-ban Monacóban találkozott Rohonyi Tamással, az ’57-ben Brazíliába kivándorolt üzletembernek sikerült meggyőznie Ecclestone-t, hogy Magyarországra hozza a világ legnagyobb sporteseményét. A pályát rohamtempóban, 1985 októberében kezdték el építeni. Ecclestone kezdeti aggodalma, hogy képesek lesznek-e a magyarok egy nagydíjat megszervezni, hamarosan szertefoszlott. Noha mindössze egy embert küldtek ki Rióba megnézni a versenyt, és csak néhányan látták a monzai futamot, hibátlanul lement minden a Hungaroringen. Töreki László, az akkor kinevezett bokszutcafőnök mesél a kezdetekről és az azóta eltelt időről.

Az ausztrál kormányzat múlt héten első alkalommal kért hivatalosan bocsánatot az őslakosok azon nemzedékétől, akiket az asszimilációs politika nevében gyerekként szakítottak el családjuktól, hogy így integrálják őket a többségi társadalomba. Várhatóan sor kerül az ausztrál jogrendszer teljes felülbírálatára is, amely a faji egyenlőtlenséget még mindig sok ponton szentesíti.

Az érzelmi elhidegülés mára elsődleges válóokká lépett elő, megelőzve a sokáig első helyezett alkoholizmust. Az alábbi házasság története akár tipikusnak is mondható: tíz évnyi boldogság után a feleket „bedarálta” a mókuskerék.

A mediterrán vidékek országaiban ritkán használnak másfajta olajat a háziasszonyok, mint az olívaolajat. Több mint 4000 éve védi a déli népek egészségét a folyékony arany, amely ma már világszerte a reformkonyha alapanyagát képezi.

A népszerű japán rajzfilmek agresszív, bizarr világa sok szempontból idegen a nyugati emberek számára. Mindazonáltal az USA után Európában is egyre népszerűbbek az ilyen animék, az alapul szolgáló képregényekkel, a mangákkal együtt - legyen szó akár originál japán művekről, akár utánzatokról, a piac egyformán telített. Az idei magyarországi nemzetközi könyvvásáron is nagy attrakció volt a mangaszekció. Ugyanakkor ezeknek a többnyire okkult és pikáns történeteknek az őshazájában, Japánban minden eddiginél nagyobb tömeget érint a magány, a családi életet a szexuális aberrációk helyettesítik – a virtuális társadalom szélsőséges, fenyegető utópiájaként a modern nyugati világ számára.

Évának néhány héttel ezelőtt megakadt a szeme egy magazin írásán, amely arról szólt, hogy milyen tünetei vannak a netfüggőségnek, és hogy a világháló egyre több áldozatot szed itthon is. Villámcsapásként érte a felismerés, hogy az a férfi, akivel már tizenöt éve együtt él, szenvedélybeteg. Az elején elnéző volt vele, azt gondolta, ebben a stresszel teli világban mindenkinek szüksége van kikapcsolódásra. De ma már ott tart, hogy a számítógép-függőséget ugyanolyan tragédiaként éli meg, mintha párja alkoholista vagy drogfüggő lenne.

„A nők csak a fajfenntartásra jók” – közölte sommásan beosztottaival egy hazai multicég családos vezetője, aki kollégáihoz hasonlóan minden alkalmat megragad arra, hogy flörtölhessen a munkahelyén. Egyre több szakmában igaz, hogy a kolleginák előmenetele a legkevésbé függ a szakmai teljesítménytől, sokkal inkább a külső adottságoktól. Jó példa egy egyedülálló hölgy esete is, aki első munkahelyén azért lehetetlenült el, mert nem engedett főnöke csábításának, a másik helyen meg azért, mert nem vett részt a közös banzájokon. Sajnos ma már a hölgyek többsége alámegy a munkahelyi „elvárásoknak”, hisz a pénz nagy úr, a luxus még nagyobb.

Talán kevesen tudják, hogy Ausztrália sivatagjai alól kerülnek ki a földkerekség leggyönyörűbb opáljai, köztük a legritkább fekete opál. E kövek útjai rendszerint Japán ékszerüzleteibe vagy a híres amerikai drágakő-kiállításra, a Gemstone Show-ra vezetnek. A szakma elitjének egyik meghatározó egyénisége a magyar származású Szilágyi Aladár, aki ausztrál otthonában mesélt a Heteknek a kövek világának szépségeiről és csapdáiról.

Talán kevesen tudják, hogy Ausztrália sivatagjai alól kerülnek ki a földkerekség leggyönyörűbb opáljai, köztük a legritkább fekete opál. E kövek útjai rendszerint Japán ékszerüzleteibe vagy a híres amerikai drágakő-kiállításra, a Gemstone Show-ra vezetnek. A szakma elitjének egyik meghatározó egyénisége a magyar származású Szilágyi Aladár, aki ausztrál otthonában mesélt a Heteknek a kövek világának szépségeiről és csapdáiról.

A 39 éves János életében egyszer nősült, tizenegy éve. Félrelépni is „csak” egyszer lépett félre, de az az egyetlen éjszaka nem csupán az ő sorsát, hanem az egész családjáét megpecsételte. A szerető ugyanis HIV-vírushordozó volt.

A 39 éves János életében egyszer nősült, tizenegy éve. Félrelépni is „csak” egyszer lépett félre, de az az egyetlen éjszaka nem csupán az ő sorsát, hanem az egész családjáét megpecsételte. A szerető ugyanis HIV-vírushordozó volt.

1956-ban, a forradalom kitörésekor két józsefvárosi fiú elhatározza, hogy az eseményekről naplót fog vezetni. A gyerekek egy házban laknak a Corvin Áruház mögött, az események gócpontjában. Egyikőjük a tizennégy éves Kovács Jancsi, a házban lévő fűszeres fia, a másik a tizenkét esztendős Csics Gyula, a kocsmáros unokaöccse. A bérház összes lakója rokonszenvezik a forradalommal, a szülők otthon állandóan a pesti eseményeket tárgyalják, a fiúk pedig játszanak és fülelnek, járják az utcákat, gyűjtik a röplapokat, az újságokat, és éjjel-nappal hallgatják a rádiót. A forradalom leverését követő évtizedekben útjaik szétválnak, de mindketten féltve őrzik titkukat. Negyven év múltán Kovács János szociális otthonba kerül, s naplóját – melyet időközben rokonai lomtalanításkor kidobtak – később az Ecseri piacon találja meg egy műgyűjtő, aki úgy dönt, hogy kiadja az ismeretlen szerző művét. 2006-ban egy csodálatos véletlen folytán a két napló fakszimile kiadása néhány nap különbséggel jelenik meg két hazai kiadónál, s nemsokára fény derül a szerző kilétére is.

1956-ban, a forradalom kitörésekor két józsefvárosi fiú elhatározza, hogy az eseményekről naplót fog vezetni. A gyerekek egy házban laknak a Corvin Áruház mögött, az események gócpontjában. Egyikőjük a tizennégy éves Kovács Jancsi, a házban lévő fűszeres fia, a másik a tizenkét esztendős Csics Gyula, a kocsmáros unokaöccse. A bérház összes lakója rokonszenvezik a forradalommal, a szülők otthon állandóan a pesti eseményeket tárgyalják, a fiúk pedig játszanak és fülelnek, járják az utcákat, gyűjtik a röplapokat, az újságokat, és éjjel-nappal hallgatják a rádiót. A forradalom leverését követő évtizedekben útjaik szétválnak, de mindketten féltve őrzik titkukat. Negyven év múltán Kovács János szociális otthonba kerül, s naplóját – melyet időközben rokonai lomtalanításkor kidobtak – később az Ecseri piacon találja meg egy műgyűjtő, aki úgy dönt, hogy kiadja az ismeretlen szerző művét. 2006-ban egy csodálatos véletlen folytán a két napló fakszimile kiadása néhány nap különbséggel jelenik meg két hazai kiadónál, s nemsokára fény derül a szerző kilétére is.

1993. január 26-án, Ausztrália legnagyobb ünnepén Bárdy Magda Sydney-ben lévő otthonának közelében felismerte Vajda Tibor volt ÁVH-s őrnagyot, egykori kegyetlen vallatótisztjét. Miután a helyi média felkapta a témát, az akkor már köztiszteletben álló orvos pert indított az asszony ellen becsületsértés vádjával, melyet kilenc év múltán elvesztett. A férfi hamis bizonyítékok alapján igyekezett megcáfolni, hogy a nő az auschwitzi koncentrációs tábor borzalmait követően a kommunizmus börtöneit, büntetőtáborait is megszenvedte.

1993. január 26-án, Ausztrália legnagyobb ünnepén Bárdy Magda Sydney-ben lévő otthonának közelében felismerte Vajda Tibor volt ÁVH-s őrnagyot, egykori kegyetlen vallatótisztjét. Miután a helyi média felkapta a témát, az akkor már köztiszteletben álló orvos pert indított az asszony ellen becsületsértés vádjával, melyet kilenc év múltán elvesztett. A férfi hamis bizonyítékok alapján igyekezett megcáfolni, hogy a nő az auschwitzi koncentrációs tábor borzalmait követően a kommunizmus börtöneit, büntetőtáborait is megszenvedte.