Nem a katonai szolgálat, hanem magánéleti problémák miatt követett el öngyilkosságot a közelmúltban három katona, mondta el a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai államtitkára egy teljes köru vizsgálat eredményeire hivatkozva. Komor Levente úgy tájékoztatott, hogy két esetben a szerelem, egy esetben pedig a katonai szolgálathoz való sajátos viszony volt az ok. Az utóbbi fiatalember hivatásos katonának készült, de nem lehetett az. Búcsúlevelében azt írta, ha nem harcolhatsz, akkor halj meg. A helyettes államtitkár elmondta, hogy jelenleg is nagy figyelmet fordítanak a seregen belüli öngyilkosságok megelozésére, de most további intézkedésekrol is határoztak. Egyebek mellett növelik a csapatpszichológusok számát, és bevonuláskor is megismétlik a sorozásnál már most is alkalmazott szurovizsgálatot. A késobbiekben azonban, tehát már a katonai szolgálat teljesítése közben, nem tervezik ennek megismétlését, bár nincsenek adataik arról, hogy kevesebb lenne az öngyilkosság a hathónapos szolgálat bármely idoszakában, mint a bevonuláskor, mondta Komor Levente. A helyettes államtitkár kijelentette azt is, hogy teljes mértékben nem szurhetik ki azokat, akik hajlamosak lehetnek az öngyilkosságra. Mint mondta, a probléma lehetséges megoldása a profi, vagyis az önkéntes hadsereg bevezetése lehet.
Korábbi sorozásokon az alkalmassági vizsgálatok során egyébként általános tapasztalat volt, hogy a sorköteles városi fiatalok sokkal inkább küzdenek pszichés problémákkal, mint vidéki társaik. Ugyanez volt a tapasztalat, amikor a fizikai jellemzoket vizsgálták: a vidéki kiskatonákat többnyire sokkal jobb eronlét és egészségi állapot jellemezte, mint a városi sorköteleseket. (Vitalitas – MR)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »