A hollywoodi filmipar s benne a nagy filmstúdiók – amint arról a New York Times is beszámolt – komoly dilemma elé kerültek a "hogyan tovább" kérdését illetően. Úgy tűnik ugyanis, hogy egy időre befellegzett az akciófilmeknek, s minden brutális erőszakot ábrázoló alkotás észrevehetően kiszorul a vetítőtermekből. Már eddig is közel negyven "érzékeny témájú" alkotást vettek le a mozik műsoráról, köztük Michael Douglas, Denzel Washington vagy Arnold Schwarzenegger filmjeit is. Jóformán csak a Warner stúdió Harry Potter-alkotása kerüli el a méltánytalan bánásmódot. A stúdiók szinte kivétel nélkül megsínylették anyagilag a katasztrófát, a Disney-nél például többezres elbocsátást terveznek, s a társaság részvényeinek egy részétől is kénytelen volt megválni. Hollywoodban egyébként is a fenyegetettség árnyékában, páratlan biztonsági intézkedések között zajlik az élet: az FBI-nál megerősített információk szerint egy amerikai válaszlépés esetén valószínűsíthető ugyanis a filmes város elleni terrorcselekmény is.
Szórakoztatóipari szakemberek szerint a nagyközönség egy átmeneti időre várhatóan mellőzni fogja a lakásán kívüli szabadidős elfoglaltságokat, ami természetesen érinti a mozizási szándékot is. A televíziós csatornák nézettségi adatai alapján az amerikaiaknak egy időre elment a kedvük a háborús és katasztrófafilmektől is. (Sőt: az érdeklődés megcsappanása volt észlelhető általában mindenfajta kulturális program – koncertek, színházi előadások vagy vidámparkok – iránt.) Bizonytalanság érzékelhető a köztudottan agresszív tartalmú számítógépes játékok piacán is. Az események kapcsán megnyilatkozó forgatókönyvírók szerint az erőszak annyira jelen van napjaink valóságában, hogy a brutalitás öncélú bemutatása már nem tűnik elegendőnek: valamiképp értelmezni is kellene a látottakat. Egy biztos, minduntalan felmerül a kérdés: vajon Hollywoodnak egy ilyen valóságos katasztrófára volt-e szüksége ahhoz, hogy legalább felülvizsgálja erőszakfilm-készítési koncepcióit?
2001. 10. 05. (V/40)
