hetilap

A molyok alcsaládja számos szabadban élő fajon kívül több, otthonainkban nem kívánatos lakótársat is magában foglal. Az állattan sokféle, egymástól lényegesen eltérő fajt különböztet meg, például ruha-, sz?cs-, kárpitos molyok, melyek gyakran egyesült erővel pusztítják értékeinket. A ruha- és szőrmemolyok bámulatra méltó ügyességgel kutatják fel gyapjúholmijainkat, szőrméinket, hogy petéiket lerakhassák. Egy nőstény molylepke akár kétszáz petét is képes lerakni, melyek a hőmérséklet függvényében fejlődnek. Minél melegebb a nyár, fejlődésük annál gyorsabb, de a fűtött lakásokban télen sem vagyunk biztonságban tőlük. Egy évben átlag három-négy nemzedék követi egymást. A telt ruhásszekrények, kárpitozott bútorok, szőnyegek, kiváló költőhelyül kínálkoznak. A valódi romboló munkát nem a szárnyas molyok végzik, hanem ezek ivadékai, a hernyók, melyek erős rágóikkal lyukakat rágnak a szövetbe. Vannak környezetünkben nem mérgező, ugyanakkor "társbérlőink" számára zavaró illatok, növények, anyagok. Ruháink megóvása érdekében tehetünk levendulavirággal, citromfűvel vagy dohánnyal töltött gézzsákot a ruhaszekrénybe. Hosszabb tárolás előtt gyapjúholmijainkat mindig tisztítsuk ki, csomagoljuk nejlonzsákba, és tegyünk bele molyirtót. A prémeket őrölt borssal szórhatjuk be, ez később egyszerűen kirázható belőle. A molyok ellen a legjobb orvosság a gyakori kefélés, porszívózás, mert a pete a szövetről könnyen leválik. Ha a megelőzéssel már elkéstünk, porszívózás után ecetes ronggyal töröljük át a sérült textíliát. És végül a legolcsóbb megoldás: a napfény jótékony hatással van minden szövetre, prémre, mert elpusztítja a petéket, tehát alkalomadtán szellőztessük a napfényben veszélyeztetett ruhadarabjainkat.