Szinte hajszálpontosan 400 évvel ezelőtt Franciaországban betört a politika legmagasabb szintjeire Richelieu bíboros, aki már a papi pályáját is rendkívüli magabiztossággal kezdte. A kinevezéséhez szükséges korkedvezményért egészen Rómáig utazott a pápához, hogy meggyőző beszédével elnyerje a támogatását. Rövid időn belül a belső hatalmi harcok okozta káoszt kihasználva, XIII. Lajos király államminiszteri posztjáig küzdötte fel magát. Tárgyalási technikája, rétori zsenialitása, kiterjedt titkosszolgálati és besúgóhálózata révén pillanatok alatt a királyi udvar legbefolyásosabb szereplője lett. Kemény és kegyetlen hatalomgyakorlásával Franciaországot a kor egyik legnagyobb nemzetévé tette, kiterjesztve annak befolyását nemcsak a kontinensre, hanem még a tengerentúlra is a gyarmatbirodalom építésével.
Négy évszázad elteltével most ismét támadt egy óriási befolyással bíró bíboros, aki ugyan nem visel politikai pozíciót, és vér sem tapad a kezéhez, viszont kiterjedt kapcsolati hálójával nemcsak Európa legbefolyásosabb vezetőire, de a katolikus egyházon keresztül az egész világra is rendkívüli hatással bír.