A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1978-as megalapításakor marxista–leninista ideológiai alapokon álló szeparatista szervezetként határozta meg magát, céljaként pedig egy független, emellett társadalmi osztályok nélküli kurd állam létrehozását jelölte meg. Ennek érdekében 1984-ben gerillaháborút kezdett a török kormány ellen. A konfliktus – mely az 1990-es évek közepén volt a legvéresebb – több mint 40 ezer áldozatot követelt. A pártot Törökországon kívül az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván.
Az 1990-es években azonban a szocializmus a PKK-ban is avítt lett, ami az ezredforduló után nyilvánvaló váltást eredményezett a mozgalom irányvonalában. Az önálló kurd állam helyett beérték volna egyszerű autonómiával, amelyben úgynevezett demokratikus konföderalizmust, egy antikapitalista, női egyenjogúságot hangsúlyozó, zöld ideológiákkal átitatott utópiát álmodtak meg.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »