A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1978-as megalapításakor marxista–leninista ideológiai alapokon álló szeparatista szervezetként határozta meg magát, céljaként pedig egy független, emellett társadalmi osztályok nélküli kurd állam létrehozását jelölte meg. Ennek érdekében 1984-ben gerillaháborút kezdett a török kormány ellen. A konfliktus – mely az 1990-es évek közepén volt a legvéresebb – több mint 40 ezer áldozatot követelt. A pártot Törökországon kívül az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván.
Az 1990-es években azonban a szocializmus a PKK-ban is avítt lett, ami az ezredforduló után nyilvánvaló váltást eredményezett a mozgalom irányvonalában. Az önálló kurd állam helyett beérték volna egyszerű autonómiával, amelyben úgynevezett demokratikus konföderalizmust, egy antikapitalista, női egyenjogúságot hangsúlyozó, zöld ideológiákkal átitatott utópiát álmodtak meg.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2019.11.08 (XXIII/45)
