A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1978-as megalapításakor marxista–leninista ideológiai alapokon álló szeparatista szervezetként határozta meg magát, céljaként pedig egy független, emellett társadalmi osztályok nélküli kurd állam létrehozását jelölte meg. Ennek érdekében 1984-ben gerillaháborút kezdett a török kormány ellen. A konfliktus – mely az 1990-es évek közepén volt a legvéresebb – több mint 40 ezer áldozatot követelt. A pártot Törökországon kívül az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván.
Az 1990-es években azonban a szocializmus a PKK-ban is avítt lett, ami az ezredforduló után nyilvánvaló váltást eredményezett a mozgalom irányvonalában. Az önálló kurd állam helyett beérték volna egyszerű autonómiával, amelyben úgynevezett demokratikus konföderalizmust, egy antikapitalista, női egyenjogúságot hangsúlyozó, zöld ideológiákkal átitatott utópiát álmodtak meg.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.11.08 (XXIII/45)
