Mindkét esemény formabontó volt a maga nemében: a G7 egyébként rutinszerűen megrendezett csúcstalálkozójára rányomta a bélyegét az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei között kirobbant vámháború (ennek az európai és a magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról részletesen is írunk a Hetek 17. oldalán), majd Trump és Trudeau kanadai miniszterelnök csörtéje, amely végül megakadályozta, hogy a szingapúri csúcs miatt a G7-találkozóról idő előtt távozó Trump távollétében az amerikai delegáció aláírja a hetek zárónyilatkozatát. Kim Dzsong Un és Trump viszont aláírtak egy közös nyilatkozatot, amely négy pontban foglalja össze a tárgyalás eredményét – a jövő szempontjából a legfontosabb eredmény, hogy Észak-Korea elkötelezte magát a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése mellett.
Amit Donald Trump az elmúlt hónapokban a nemzetközi politika terén tett, az nem csupán baloldali és liberális kritikusai számára meghökkentő, de az elmúlt évtizedek republikánus külpolitikájának hívei számára is, akik megszokták a világcsendőri szerepre és demokráciaexportra épülő washingtoni külpolitikát.
Nem csoda, ha Trump össztűz alá került az utóbbi hetek diplomáciai viharai nyomán. De mit is vetnek a szemére kritikusai?
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2018. 06.15. (XXII/24)
