A Legfelsőbb Bíróság keddi döntése fontos jogi kérdést tisztázott, érintetlenül hagyva a lényegi kérdést, vagyis az unióból való kilépést. A Gina Miller befektetési tanácsadó és az általa képviselt People’s Challenge nevű civil szervezet által benyújtott kérdés ugyanis csak arra terjedt ki, hogy kiléphet-e a brit kormány az EU-ból a parlament jóváhagyása nélkül. Gina Miller a sajtónak többször is azt nyilatkozta, hogy bár a saját részéről a kilépés ellen szavazott, beadványával nem a referendum végrehajtását kívánja megakadályozni, hanem annak törvénytelen megvalósulását. Miller véleménye szerint az EU-ból való kilépés alapjaiban változtatja meg az állampolgárok jogait, így ezt nem lehet megtenni a parlament jóváhagyása nélkül.
A keddi döntésből kiderült, hogy ezt a Legfelsőbb Bíróság is így látja. A döntés részletezése kitér arra, hogy az általuk adott jogi értelmezés semmilyen eligazodást nem ad abban, hogy ki kell-e lépni az unióból, mi legyen a kilépés menetrendje, vagy milyen legyen az ország jövőbeni kapcsolata az EU-val. A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint a kormány a parlament jóváhagyása nélkül köthet nemzetközi szerződéseket, az országnak a Közös Piachoz való csatlakozása következtében ugyanis az EU a brit jognak is forrása lett. Ennek megfelelően az EU-ból való kilépést a parlamentben kell megvitatni.
A Legfelsőbb Bíróság több mint kilencven oldalas jogértelmezésében kitért arra is, hogy az észak-ír és skót parlamentnek nincs kompetenciája az EU-val közvetlen szerződéseket kötni, ezért a kilépésről való vitát ezekben a parlamentekben nem kell lefolytatni, és vétójoguk sincs a kérdésben.
2017. 01.27. (XXI/04)
