A legnagyobb érdeklődés a külügyminiszteri poszt jelöltjeire irányul. Nemcsak azért, mert a State Department vezetője hagyományosan a nyilvánosság előtt legtöbbet szereplő kormánytag, hanem azért is, mert itt ütközhet össze egymással legélesebben a republikánus pártelit és Donald Trump akarata. A megválasztott elnök mindenesetre szokásához híven Twitter-üzenetben szögezte le, hogy a valódi jelöltek azok, akik az ő fejében vannak, nem pedig azok, akiket a sajtó annak nevez.
Trump feltételezett külügyi jelöltjei között két olyan név szerepel, akiket a kongresszus külügyi bizottsága túlságosan héjának tart. Közülük Rudy Giuliani az ismertebb, aki New York polgármestere volt a szeptember 11-ei támadások idején. Giuliani 2015-ben feltűnést keltő nyilatkozatában sürgette Irán bombázását a katonai célú atomprogram megakadályozása érdekében, korábban pedig a legsúlyosabb hibának nevezte az iraki csapatkivonást. (Trump ezzel szemben az iraki beavatkozást nevezte hibának.) A másik jelölt(esélyes) John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet, aki szintén kemény fellépést sürgetett Iránnal szemben.
Ben Carson idegsebész, aki maga is indult az elnökjelöltségért, majd Trumpot biztosította támogatásáról, bejelentette, hogy nem kíván egészségügyi miniszter lenni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 11. 18. (XX/46)
