hetilap

Ugyan a ciklon már visszatért az Atlanti-óceánra, a hatásai továbbra is érezhetőek, elsősorban Észak-Karolinában, ahol további jelentős áradásokra és esőzésekre számítanak. Hétfőn Obama elnök súlyos katasztrófának minősítette az észak-karolinai vihart és rendkívüli állapotot rendelt el az államban, valamint szövetségi támogatást ígért a mentési és helyreállítási erőfeszítések megsegítésére. A helikopteres mentések idejére a Szövetségi Légiközlekedési Felügyelet repülési tilalmat vezetett be Észak-Karolinában, ahol Pat McCrory kormányzó nyomatékosan arra kérte az embereket, hogy ne küldjenek fel drónokat a térségben. Észak-Karolinában történt a legtöbb haláleset is: összesen 17 ember vesztette életét a hurrikánt követő áradásokban.
A hét elején több mint 2,3 millióra becsülték azok számát, akik energiaszolgáltatás nélkül maradtak Észak-Karolina, Dél-Karolina, Florida, valamint Georgia államokban. A biztosított veszteség eddigi értékét közel 6 milliárd dollárra becsülik.
A Saffir-Simpson ötfokú hurrikánskálán 4-es erősségűnek nyilvánított Matthew október 4-én érte el Haiti partjait. A hivatalos adatok szerint legkevesebb háromszáz halálos áldozata van a hurrikánnak, azonban ez a szám várhatóan jelentősen növekedni fog, miután beérkeznek a pontos adatok – lapzártánkkor a rendelkezésre álló adatok szerint az áldozatok száma megközelítheti az ezret is. Az egyik leginkább érintett területen, Jérémie-ben a helyi polgári védelmi szervezet vezetője 520-nál is több halálos áldozatról számolt be csak az ő körzetükben, azonban bizonyos területekről továbbra sincsenek információk, miután távoli közösségeket teljesen elvágott a vihar.
Segélyszervezetek mentőhelikopterekkel szállítják az élelmiszer- és orvosi utánpótlást, azonban Haiti délnyugati városainak utcáit elárasztotta a víz, nincs áramszolgáltatás és elégtelen az ivóvízkészlet. Több helyen a kutakat elárasztotta a tengervíz, ami által a víz ihatatlanná vált. A hatóságok emiatt kolerajárvány kitörésétől tartanak – a betegség folyamatosan jelen van az országban; a 2010-es pusztító földrengést követően nyolcszázezer megbetegedést és közel tízezer halálos áldozatot regisztráltak. A Haitin tapasztalt nagyszámú halálos áldozat szakértők szerint annak tudható be, hogy legalább hatvanezer ember továbbra is hevenyészett építményekben él, és a legtöbb ház teteje bádogból van, ezeket a 200 kilométer per órát elérő szél magával sodorta. A 4-es kategóriájú viharral járó szél okozta a legnagyobb károkat Haitin, ami az ország északi félszigetén, Tiburon környékén található erdőségeket és falvakat a földdel tette egyenlővé. Hivatalos források szerint az élelmiszer- és vízhiány miatt a leginkább érintett térségekben fiatalemberek kövekből és letört faágakból barikádokat építenek az utakra, megállítva a segélyszállítmányokat. Haiti helyzetét súlyosbítja, hogy az elpusztított házak, iskolák és élelmiszerraktárak mellett a hurrikán az ország természetes erőforrásaiban is jelentős pusztítást végzett. A nemzeti katasztrófával párhuzamosan a szigetországban elhalasztották az október 2-ára tervezett választásokat, így az átmeneti kormány igyekszik kezelni a helyzetet, több helyi károsult szerint egyelőre nem túl hatékonyan.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy az országban legalább 1,4 millió embernek azonnali segítségre van szüksége. A főtitkár a nemzetközi közösség nagyszabású összefogását kérte a karibi térség legszegényebb országának számító Haiti megsegítésére.
A meteorológusok szerint a hurrikán lassan enyhül, és már nem valószínű, hogy visszafordul az amerikai partok irányába. A Matthew az elmúlt ötven év októbereiben pusztító hurrikánok közül a 4-5-ös erősséget legtovább tartó hurrikán: négy teljes napon át folyamatosan több mint 200 kilométer per órás széllel járt. Szakértők szerint ez annak tudható be, hogy sokáig elkerülte a szárazföldet, ahol viszont már nagyon lassan haladt. Így következtek be Észak-Karolinában a jelentős áradások, ahol a már eső által áztatott föld nem bírta el a rekordméretű vízmennyiséget. A vihar erejét az is mutatja, hogy a dél-karolinai tengerparton az amerikai polgárháború idejéből származó ágyúgolyókat találtak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek