hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gócpont - Harckészültségben az ukrán védelmi szolgálat

2016. 08. 26.
Soha nem látott mélységbe süllyedt az orosz–ukrán diplomáciai kapcsolatok szintje egy krími affér után, amely elképzelhető, hogy egy meg sem történt összetűzés miatt alakult ki. Pár nappal a hétvégi, állítólag két halálos áldozattal járó, úgynevezett „diverzáns” akció után Kijev azt állítja, hogy az ukrán támadás csak megrendezett színjáték volt. Mindenesetre az oroszok óriásira duzzasztották a Krímben állomásozó haderejüket. Az ukrán hírszerzés szerint további provokációk készülnek, amelyek alapot adhatnak egy nyílt fegyveres konfliktusra az eddig csak hibrid háborúban harcoló két ország között.

Noha Lavrov orosz külügyminiszter német kollégájával közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy „megdönthetetlen” bizonyítékaik vannak az ukrán biztonsági szolgálat által szervezett provokációkról, azt is bejelentette, hogy ezek egy részét nem tudják bemutatni. Mindazonáltal állítólag hiteles információik vannak arról, hogy az ukrán Védelmi Minisztérium régóta tervez szabotőrakciókat az orosz Krím destabilizálására. Ezeknek az eseményeknek az előzményei augusztus 10-ére vezethetők vissza, amikor az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB bejelentette, hogy a Krím félszigeten terrorakciót hiúsítottak meg, melyet – úgymond – az ukrán titkosszolgálat készített elő; ezzel együtt közölték, hogy két katonájuk életét vesztette az akció során.
Az FSZB tájékoztatása szerint őrizetbe vették az ukrán védelmi minisz­térium hírszerzési osztályának munkatársát, Jevgenyij Panovot az akciók szervezése miatt. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Panov  – az orosz állami tévében is bemutatott – részletes beismerő vallomást tett. A későbbiekben még két személyt vettek őrizetbe a hatóságok az ügy kapcsán. Az ukrán titkosszolgálat, a Védelmi Minisztérium és a vezérkar is tagadja, hogy fegyveres akciót készítettek volna elő a Krím félszigeten, valamint cáfolták azt is, hogy a hírszerzés bármely tagját őrizetbe vették volna az orosz hatóságok. Jevgenyij Panov ukrán tájékoztatás szerint soha nem volt sem a titkosszolgálat, sem más állami erőszakszervezet tagja; korábban ön­kéntesként harcolt a felkelők ellen Donyeckben, egy szabadcsapat tagjaként. A családja szerint viszont Panovot a közelmúltban elrabolták.
Porosenko ukrán elnök az FSZB vádjait „cinikus és értelmetlen fantazmagóriáknak” nevezte, Putyin viszont az állítólagos terrorhírekre reagálva közölte: szerinte Kijev konfliktust akar provokálni Moszkvával, hogy elvonja az ukránok figyelmét arról, hogy a saját kormányuk rabolja ki őket. „Úgy tűnik, akik Kijevben megszerezték a hatalmat, a terror alkalmazását választották ahelyett, hogy kompromisszumra vagy békés rendezésre törekednének” – mondta Putyin a Meduza orosz portál szerint.
Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy az akciót megelőző hónapokban az orosz hadvezetés addig nem látott méretű mozgósítást hajtott végre a Krímben, és július végére hatalmas nehézfegyver-arzenál gyűlt össze a félszigeten. Orosz magyarázat szerint a csapat­összevonásokra előre bejelentett hadgyakorlat céljából került sor, amelynek során a tömegpusztító fegyverek okozta támadás kivédését szimulálják. Ukrán források szerint a félszigeten már mintegy 40 ezer katona tartózkodik, és a kormány támadástól tart.
A szabotőrakció vádja Ukrajnában senkit nem lepett meg igazán, hiszen a két éve tartó hibrid háborúban tulajdonképpen teljesen megszokottá vált, hogy az orosz médiában elhangzó infor­mációkat egyáltalán nem kell elhinni. A Krím-félsziget elfoglalása, amelyről az orosz média úgy tudósított, hogy a „helyi védelmi erő” – és akikről később Putyin maga ismerte el, hogy orosz desszantosok; majd a donbasszi „bányászok és traktorosok” fegyveres ellenállása, amelyről számtalan bizonyíték mutatta, hogy az orosz reguláris hadsereg tagjai – nyilvánvalóvá tették, hogy a dezinformációs és médiapropaganda az oroszok kezében jól működő fegyver. Vitalij Portnyikov orosz publicista szerint a félsziget annektálása nem a háború megakadályozásának eszköze lett az ukránokkal szemben, hanem egy folyamatos destabilizációs gócpont – csakúgy, mint a Donbassz –, amellyel az ukrán kormányra nyomást lehet gyakorolni.
Az Orosz Tudományos Akadémia legfiatalabban tagságot szerzett professzora, Putyin személyes tanácsadója, Szergej Glazjev szerint Ukrajnában jelenleg nincs legitim hatalom, az országot az Egyesült Államok tartja megszállása alatt. „Az általuk kinevezett neonáci kormány emberiségellenes bűntetteket követ el, és népirtást az orosz lakossággal szemben” – állítja Glazjev. A professzor egy szeparatistákat és orosz önkénteseket támogató portálnak adott interjúban elmondta, hogy Oroszország célja megvédeni az ukránokat a jelenlegi ukrán nacio­nalista kormánytól, amely egyenes örököse a második világháború náci kollaboránsainak, és meggyőzni a nemzetközi közösséget arról, hogy Ukrajnában a náci rezsim restaurációja zajlik, továbbá a legitim kormányt szeretnék visszahelyezni a hatalomba.
Az Ukrán Védelmi Szolgálat, az SZBU szerint további provokációkra lehet számítani az orosz titkosszolgálatok részéről, ezért harckészültségbe helyezték a hadsereget, és nehéztüzérséget rendeltek a félszigettel határos területekre.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!